A magyar szürke nagyot lépett

Az orosz hatóságok egy új súlyos marhajárvány miatt februártól leállították a nyugat-európai marhaimportot. A magyar exportőröknek, amíg nem indulhatnak újra a decemberben felfüggesztett török szállítások, kapóra jöhet az orosz marhastop. A magyar szürkemarha üzletnek jót tett, a marhahús iránti kereslet növekedése.

A tavalyi nagy török kereslet miatt a hazai marhapiacon tavaly tapasztalható időszakos hiány miatt a prémiumtermeknek számító szürke marha iránt is megnőtt az érdeklődés. Amint Babay Gellért, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének munkatársa elmondta az elmúlt esztendőben, az egyesület által menedzselt terméktanúsító rendszernek is köszönhetően sok visszatérő vevőt szereztek. Ellenőrzötten most már évente legalább kétszázötvenezer kiló szürkemarha hús kerül forgalomba, ami még mindig elég csekély, az amúgy is alacsony a honi egy főre jutó évenkénti egy kiló körüli marha és borjúhús fogyasztás időszakában. Tavaly egyébként mintegy ezer állatot vágtak le fajtaazonossági igazolással. Az Európai Bizottság egyébként 2011. december 9-én bejegyezte a „Magyar szürkemarha hús” elnevezést az oltalom alatt álló eredet megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába, friss hús kategóriában.
A nyilvántartásba vétel egyik előnye, hogy védelmet biztosít a névbitorlókkal szemben, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik. A magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi – mondta Babay Gellért.
A bejegyzéssel a „Magyar szürkemarha hús” hivatalosan is olyan prémium húsok közé tartozik, mint az Egyesült Királyság számára bejegyzett Welsh Beef és Scotch Beef, a francia Maine-Anjou vagy a szintén francia Génisse Fleur d'Aubrac.

A világon is egyedülálló, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének, folyamatosan fejlesztett Eredetigazolási és Terméktanúsító Rendszernek köszönhetően a vevőt garanciát is kapnak a hús mellé, hogy valóban azt vitték haza, amiért fizettek.

Védjegy kizárólag olyan húsra, illetve termékre kerülhet fel, amely bizonyíthatóan Magyar Szürkemarha fajtájú állatból származik, és ezt a tanúsító testület igazolja. A szerződött partnereinket rendszeresen ellenőrizzük, és megfelelőség esetén ezt igazoló tanúsítványt, mindaddig megújítják, amíg partnerük a szigorú kritériumoknak megfelel. A termék nem csak a védjegy, hanem ENAR szám is azonosít, amely az egyedi csomagoláson, vagy a hentesüzletekben falra függesztett tanúsítványon található. Ez a szám a jószágot nem csak élete folyamán kíséri végig, hanem termékként is azonosítja. Így az informálódó vevő pontosan tudhatja, hogy a húst adó állat honnan származik, hol dolgozták fel, melyik kereskedésben forgalmazzák. Az információhoz tartozik egy telefonszám is, amelyre az egyesület saját fejlesztésű SMS rendszerén keresztül el kell küldeni az azonosító (ENAR) számot, s az automata központ egy SMS-ben azonnal küldi a választ, ami kivonata az igazolásnak, megmutatja a termék útját, a tenyésztőtől a fogyasztó asztaláig.
Tavaly mintegy négyezer érdeklődésre válaszolt az SMS-központ, de Babay Gellért elmondta azt is, hogy sokféle üzenetet, rendelést is küldtek.

A magyar állategészségügyi hatóság információi szerint a törökök Magyarországról újra fogják indítani a szarvasmarha szállításokat. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a török fél ugyanis elfogadta a magyar hatóság, a hamisítási lehetőségeket kizáró, a szigorúbb ellenőrzést szolgáló intézkedési csomagját és az ankarai Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Állattenyésztési Minisztérium feloldja a magyarországi élőállat szállítás tavaly decemberben hozott intézkedését, és az új importkvóták kiosztása után folytatódhat a kiszállítás.

Emlékezetes, hogy az elmúlt év végén a török ideiglenesen felfüggesztették a magyar szarvasmarha szállítást, ugyanis nem találtak mindent rendben a kísérő dokumentumok körül. A török sajtóban, akkoriban hisztérikus hangvételű írások jelentek meg egyes európai uniós országok állategészségügyi helyzetéről. Az idézett cikkek szerint Magyarország kivételt jelentett, s ezt használták ki más országok és gyakran hamisított papírokkal magyar földről indultak Törökországba a vágásra, hizlalásra illetve tenyésztésre szánt jószágok, emiatt került sor az import leállítására. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezetője szerint az eset nyomán a magyar hatóság vizsgálatot rendelt el és hozott intézkedéseket, egyebek mellett szigorították az eljárásrendet, továbbá a korábbi kéttucatnyi élőállat gyűjtő-feladó helyből a MÁSZ szakembereit is bevonva kijelöltél azokat a gyűjtőtelepeket, amelyekről a jövőben Törökországba juhokat, illetve szarvasmarhákat szállíthatnak. Reményeik szerint ezek után rend lesz az export adminisztrációjában és az úti okmányokban. Ahogy a szakember fogalmazott: jót tesz a magyar szarvasmarha ágazatnak, ha megszabadulnak az ügyeskedőktől.

Az export újraindulásnak pontos időpontjáról a MÁSZ még nem tud, de a szállítások kezdéséről az érdekelt vállalkozásokat úgyis értesítik a török kereskedők – valószínűsítette az ügyvezető.

Kiderült az is, hogy a nagyobb mértékű török-magyar marhaüzlet 2010 második felében indult, s a MÁSZ becslése szerint éves szinten 13 milliárd forint értékű állatot adtak Törökországba. Wagenhoffer Zsombor úgy véli, hogy a tilalom miatti, eddigi kéthónapos kihagyás nem okozott jelentős kárt, mert a szállítási kvóta megvonásának hírére a kereskedők felgyorsították a kivitelt. Az azonban érezhető, hogy amióta eltűnt a török vevő, azóta visszaestek a marhaárak.
Talán élénkítheti a magyar tenyészállat-exportot, hogy Oroszország február 1-től, egyes uniós tagországokkal szemben, ideiglenes import tilalmat vezetett be élő szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre, valamint ezek szaporítóanyagára, továbbá a juhhús beszállítására vonatkozó korlátozásokat meghosszabbította. A MÁSZ honlapján olvasható, hogy a korlátozó intézkedések Németországot, Franciaországot, Hollandiát, az Egyesült Királyságot, Belgiumot érinti. Oroszországon kívül, még az USA, Mexikó, Egyiptom és Ukrajna is hasonló korlátozásokat vezetett be. Az ok a Schmallenberg vírus névre keresztelt új megbetegedés (tavaly jelentették az Európában első alkalommal előforduló eseteket), amelyet eddig elsősorban juhokon figyeltek meg, továbbá néhány szarvasmarha állományban. A legtöbb megbetegedést Hollandiából és Észak-Németországból jelentették. A kórokozó, amely kérődzőket betegít meg, vetélést és magzatoknál fejlődési rendellenességet okozhat. (Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az Európai Bizottságot felszólította, hogy készítsen tanulmányt a betegség állat-, és humánegészségügyi vonatkozásairól. Eddig nincs olyan adat, ami arra utal, hogy a betegség emberre is veszélyes lenne.)
Közben a Compassion in World Farming, az Eyes on Animals és az Animal Welfare Foundation állatvédő szervezetek az Európai Unióból Törökországba irányuló élőállat-kereskedelem azonnali felfüggesztésére szólították fel Brüsszelt. Indoklásuk szerint a szállítások közben zsúfolt, levegőtlen, zsúfolt helyen tartják az állatokat, a borzalmas, szenvedéssel teli út végén egyes törökországi vágóhidakon nem befejeződik be az állatok szenvedése, mert feldolgozásuk, a kivéreztetéssel élve kezdődik.

Wagenhoffer Zsombor beszámolt arról is, hogy nincs arról tudomásuk, hogy az állatvédők megfigyelései a Magyarországról útnak indított szállítmányokat érinthetik. A rituális helál-vágásról nem kívánt nyilatkozni, hiszen ez vallási kérdés, de véleménye szerint ezért a feldolgozók a felelősek, ha felelősek. Az iszlám vágási módszer szerint először imát mondanak, majd elvágják az állat nyaki ütőereit, kivéreztetik. (Az elkábított állat már nem számít élőnek.)
Az európai szarvasmarha üzletet ismerő informátorunk szerint, Brüsszelben már folyik a diskurzus arról, hogy Németországban, Franciaországban és Belgiumban miként kezeljék az állatvédők és az iszlám hitű lakosság közötti súlyos ellentétet.