A Magyar Reklámszövetség párbeszédet sürget reklámadó ügyben

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) párbeszédet sürget a kormánnyal a reklámadót érintő változások miatt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a reklámadó csökkentését és a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetését javasolja, az egykulcsos adónem lehetséges mértékét egyelőre nem kívánta megnevezni, de többször is hivatkozott az osztrák ötszázalékos reklámadóra, mint a legmagasabbra az Európai Unióban.

A Magyar Reklámszövetség MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a tervezett jogszabály elfogadását megelőzően szakmai párbeszédet szorgalmaz a kormánnyal, és továbbra is a reklámadó teljes kivezetése mellett áll.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a 0 százalékos adózói körbe eső cégek bevonása a reklámadó hatálya alá a kis árbevételű hazai médiavállalkozásokat – például a lapkiadókat – egyértelműen ellehetetleníti, továbbá a saját reklám megadóztatása miatt kiterjeszti az adóalanyi kört minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozásra.

Az MRSZ véleménye szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi nyilatkozatában javasoltak alapján ez az adónem már nemcsak a médiavállalkozásokat sújtja – hanem a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokat, a hazai termelőket és a kereskedelmi láncokat is -, rövid távon azonnali fogyasztói áremelkedést von maga után, amely növeli az inflációt, csökkenti a keresletet, és súlyos negatív hatással bír a GDP-re – írja közleményében a szakmai szervezet.

A reklámszövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy 2014-ben az OECD által készített reklámadó-tanulmány egyértelműen kimutatta a több káros következmény mellett, hogy például a szomszédos Ausztriában – ahol 5 százalékos egységes adókulcs van, – a médiapiaci szereplők száma a reklámadó bevezetését követően 17,5 százalékkal csökkent.

Hangsúlyozzák: a hatékony médiapiac működésének alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás, és a felek, az állami és a piaci szereplők közti párbeszéd egyensúlya. (MTI)