A magyar nők 11 százalékkal kevesebbet keresnek férfi kollegáiknál
A nemzetközi nőnapra az Eurostat publikálta a nemek közti bérkülönbség legfrissebb országonkénti adatait – írja az index. A rossz hír, hogy a legtöbb országban még mindig szabad szemmel jól látható mértékű a nők fizetésbeli hátránya, a jó hír viszont az, hogy a legtöbb országban, köztük Magyarországon is fokozatosan csökken.
Mennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak?
Mint látható, az országok közt nagyon nagy a szórás, a negatív értelemben vett élmezőny és a bérszempontból legegyenlőbb országok közt majdnem húsz százalékos a különbség. Érdekes, hogy nem igazán lehet országcsoportok vagy régiók alapján trendeket felfedezni, a nemeket közti egyenlőséget mérő Gender Equality Index-szel is csak részben korrelálnak a fizetéskülönbséget mutató számok.
Magyarországon 2018-ban 11,2 százalékkal volt több az átlagos férfi órabér, mint az átlagos női, ezzel jobbak vagyunk, az EU átlaga, egy csomó olyan országot is verünk, amelyek egyébként más aspektusból jobban teljesítenek egyenjogúság terén. Az eurozóna átlaga egyébként még rosszabb, mint a teljes uniói, 15,9 százalék volt az Eurostat adatai szerint 2018-ban.
Az uniós statisztikai hivatal részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a fiatal munkavállalókat már kevésbé érinti a fizetéskülönbség problémája, ez is arról tanúskodik, hogy ebből a szempontból egyértelmű a fejlődés a munkaerőpiacon.
Magyarországon például a mérések szerint a 45-54 éveseknél a 12,1 százalék, a 35-44 éveseknél a 16,4 százalék, a 2-34 éveseknél 9 százalék, 25 év alatt pedig már csak 7,6 százalék az eltérés a férfiak javára. Szektorok szerinti bontásban is jelentős különbségeket láthatunk: ami a fizetéseket illeti, a legnagyobb hátrányban a pénzügyi és biztosítási tevékenységekben vannak a női munkavállalók, az állami vs. magánszektor összevetésből pedig az állami jön ki jobban átlagban. Ez utóbbi Magyarországra például pont nem igaz, itt az állami szektorban 14,1, míg a magában 11,5 százalék a női fizetési hátrány. (index)
Kapcsolódó cikkeink
2025-ben magához térhet a fogyasztás
Mi jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt negyedévben? Mikor kap…
Tovább olvasom >Suppan Gergely: reálisnak tűnik a következő években az 1000 eurós minimálbér elérése
A következő években a minimálbér elérheti a 400 ezer forintot,…
Tovább olvasom >Innovatív fejlesztések az agrárszakképzésben
Az ágazati képzőközpontokban elindított okostanterem program célja, hogy a duális…
Tovább olvasom >További cikkeink
Paradigmaváltás küszöbén az élelmezésben – A Lánchíd Klub szeptemberi ülésének vendége volt: Szöllősi Réka élelmiszer-politikai szakértő
Hátrányból indulunk! Egy globális paradigmaváltás küszöbén állunk! 2030-ig a G20…
Tovább olvasom >BMI: Mélyülő zsugorodás októberben
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított októberi értéke: 47,6.…
Tovább olvasom >GKI: Versenyképességi reformok szükségessége az EU-ban és Magyarország szerepe a változásokban
Az Európai Uniónak jelentős reformokra van szüksége a Draghi jelentés…
Tovább olvasom >