A magyar márka érték – ez a MagyarBrands program üzenete

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 02. 24. 09:56

A 2020-as év járványügyi helyzete minden cég életébe változásokat hozott, hiszen mindenkinek olyan új szituációval kellett szembenéznie, amelyre senki sem volt felkészülve. A MagyarBrands programra beérkezett pályázatok azonban jól bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére számos hazai márka volt képes sikerrel helyt állni és tovább erősíteni piaci jelenlétét.

– A 2020-as év járványválsághelyzete jól bizonyítja, hogy a márkák és vásárlóik közötti kapcsolat tovább erősíthető a márkák tudatos felelősségvállalása révén. A MagyarBrands programra beérkezett pályázatok is erről tanúskodnak: a márkák – kiváló termékeik és szolgáltatásaik mellett – különböző módokon segítséget nyújtva is jelen vannak a fogyasztók mindennapjaiban. Sokan ingyenes védőeszközöket biztosítanak a pandémia elleni harcban, más márkák a bevételeik bizonyos százalékával támogatják a járvány következtében anyagilag ellehetetlenülőket. Példamutató magatartásuk méltó a MagyarBrands program hagyományaihoz.

2020-ban a MagyarBrands Program közel 850 magyar márkát díjazott

A MagyarBrands Program több mint tíz éve díjazza a legsikeresebb hazai márkákat

Dr. Serényi János,
a MagyarBrands Program elnöke

Ahhoz, hogy egy márka MagyarBrands-elismerésben részesülhessen, többlépcsős kutatásban, egyértelmű kiválasztási feltételeknek kell megfelelnie, és végül a MagyarBrands szakmai bizottságának minősítését is meg kell szereznie. A program lehetőséget biztosít új márkák számára is, amelyek minden évben pályázhatnak a díj elnyerésére.

A MagyarBrands csak olyan márkákat díjaz, amelyek Magyarországon születtek vagy alapításukban magyarok vettek részt. Emellett szükséges, hogy vagy a márka magyar tulajdonban legyen; vagy a márka „gyártásának” helyszíne Magyarország legyen; vagy magas „magyar identitás” pontszámot kapjon a Szakértői Bizottságtól.

A MagyarBrands zsűrije mindegyik kategóriát először három kritérium alapján osztályozza, majd ezután kategóriánként különböző kiválasztási szempontokat vesznek figyelembe. A szakmai bizottság által értékelt három alaptényező a következő: az identitás, mely a márka kötődését jelenti az országhoz; a reputáció, ami a márka elismertségét figyeli a fogyasztók körében; a márkaépítés szempont pedig a legjobb hazai márkaépítési gyakorlatokat vizsgálja.

A „Kiváló Üzleti Márka” kategória pontozása során a tradíciót és a megbízhatóságot is figyelembe veszik.
A „Kiváló Fogyasztói Márka” esetében a három kiválasztási szempont bővül még a tradíció, az ismertség és a kedveltség szempontjaival.
Az „Innovatív Márka” kategóriában olyan hazai márkákat díjaznak, amelyek az innovációs lehetőségeket nemcsak a K+F-ben látják, hanem a szervezet kialakításában vagy a marketing- és értékesítési munkában kifejtett kreativitásban. Az „Innovatív Márka” kategória győzteseinek a kiválasztása a három alapszemponton túl az innovativitás és a társadalmi hasznosság mérésével egészül ki.

A „Kiváló Munkáltatói Márka” díj elnyerésének feltétele, hogy a pályázó márkának nyernie kell a MagyarBrands valamelyik alapkategóriájában: kiválói fogyasztói, üzleti vagy innovatív márkaként. Ezt követően egy online kérdőív kitöltésével pályázathatnak a márkák. A beérkezett pályázati anyagokat szakmai zsűri értékeli.

Kiváló Munkáltatói Márka

A program 2018 óta díjazza azokat a magyar márkákat, amelyeknek munkáltatói tevékenysége és a munkáltatói márkaépítés-programja méltó a kiváló cím elnyerésére. Ezen cím megszerzése még inkább kiemelkedőnek számít, mint korábban, hiszen a tavalyi év során ezen a területen kellett a leggyorsabban és a leghatékonyabban reagálniuk a márkáknak.

A „Kiváló Munkáltatói Márka” a munkavállalók számára is fontos információt jelent, hiszen a díjazott márkák jól láthatóan ismerik munkavállalóik igényeit, és tesznek azért, hogy ezen a téren sikeresek legyenek. Hogy ebben a változó világban mi segítheti még a vállalatokat abban, hogy munkáltatóként is sikeresek legyenek, arról a MagyarBrands programban a kiváló munkáltatói márkákat értékelő zsűri tagjait kérdeztük:

Harangozó Ferenc (kommunikációs szakember):

„A kiválóságért versenybe szálló márkák pályázatai azt mutatják, sokat fejlődtek a cégek a munkáltatói márka értelmezésében és kezelésében: a HR- és a kommunikációs munkatársak közötti szálak mára elkezdtek összeérni és összefonódni. Ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy a rendszerszemlélet, az integrált megközelítések alkalmazásában, a vállalat értékei és a vállalati márka DNS-e mentén megszólaló egyéni hang és megoldások kidolgozásában még van hova fejlődni. Érdemes azonban ezt az utat járni, mert ezzel olyan erős és kikezdhetetlen alapokat teremtünk, amelyek egy váratlan helyzet – mint a COVID-19 járvány – kezelésében is utat mutatnak, valódi, az adott helyzetre és közösségre szabott megoldásokat kínálnak. Személy szerint abban hiszek, hogy a munkáltatói márkaépítés egy nagyobb stratégiaalkotási folyamat része, melynek rövid, közép- és hosszú távra, de váratlan piaci helyzetekre is kell, hogy legyen előre tervezett megoldása.”

A MagyarBrands Programhoz tartozó Brandexcellence Akadémián havi rendszerességgel indulnak online képzések

Kulcsár Zita (employee experience designer, worki):

„A Kiváló Munkáltatói Márka Díj pályázóit évek óta ugyanazon szempontok alapján értékeljük, mint Munka/Magánélet egyensúlya, Integrált szemléletmód, Munkavállalói Bevonás, Program relevancia és a Hitelesség dimenziói. Azonban mi is csak most értettük meg, miközben magunk is átéltük a jelenlegi helyzet példanélküliségét, hogy olyan szempontokat sikerült a díj megalapításakor fókuszba helyeznünk, amelyek kevésbé a munkáltatói márka felszíni csillogását, látványosságát ünneplik, sokkal inkább a márka mögött meghúzódó valódi, stabil, a szervezet mélyebb szintjein is aktívan munkálkodó alapértékeket méltatják. Ezek azok az értékek, amelyek időtállóak és ellenállóak, amelyek egyaránt stabilitást és rugalmasságot biztosítanak a vezetői döntésekben, és fenntarthatóságot, relevanciát jelentenek a munkáltatói márkaprogramokban.”

A Program keretein belül a díjnyertes márkák képviselői szakmai képzéseken és konferenciákon vehetnek részt

MagyarBrands 2021

Különösen az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, hogy még inkább szükség van a „Kiváló Fogyasztói Márka”, a „Kiváló Üzleti Márka”, az „Innovatív Márka” és a „Kiváló Munkáltatói Márka” elismerésekre. Ezzel is irányt mutatva a magyar márkák iránt elkötelezettek számára, hiszen a díjazottak a fogyasztói és munkavállalói igényeket előtérbe helyezve példaértékű munkát végeznek.

A Program – folytatva az évtizedes gyakorlatot – 2021-ban is várja a pályázatokat fogyasztói, üzleti és innovatív márka kategóriában. A részletek elérhetőek a MagyarBrands hivatalos oldalán.

www.magyarbrands.hu. (x)

Márkaépítés válság idején – Zsűrivélemények

Felgyorsult a digitális felzárkózás

Barna Tamás
ügyvezető igazgató
Republic Group

A válság okozta kiszámíthatatlanság felülírta az éves terveket, és mindenkinek azonnal kellett reagálnia. A szokásos 12 hónapos tervek helyett rövidebb futamokkal, 3 hónapos, maximum féléves terveket tűztek ki célul maguknak a márkák és az ügynökségek. Emellett pedig minden eddiginél nagyobb fókuszt kaptak az online megoldások – nem véletlenül.

A márkáknak és a vásárlóknak nagyon gyorsan kellett alkalmazkodniuk a kialakult helyzethez, amiből azok tudtak kikeveredni győztesen, akik a legzökkenőmentesebben álltak át az online értékesítésre. Az egyre erősödő, járvány okozta egészségügyi és anyagi problémák fényében elengedhetetlen, hogy a márkák kellő empátiával kommunikáljanak, és adaptálódjanak a kialakult helyzethez.

Az elmúlt évben olyan szintű felzárkózást figyelhettünk meg világszinten a digitális transzformáció és a digitális írástudás elterjedése terén, ami csak hosszú évek alatt mehetett volna végbe a pandémia nélkül. Akik csak tehették, áttértek az online értékesítésre, bevezették vagy továbbfejlesztették a házhozszállítást, a személyes helyett pedig áttértek az online ügyintézésre. A vírustól való félelem, a korlátozások betartása bőven elég motivációt szolgáltatott a fogyasztók számára, hogy ezeket a szolgáltatásokat otthonról kezdjék el igénybe venni. Pár hét alatt születtek meg komplex webshopok, az élőszereplős forgatott TVC-k helyett animált videók készültek, és sokkal aktívabbak lettek a közösségimédia-felületeiken a brandek. Ez a hatalmas mennyiségű adat, ami felhalmozódott most a fogyasztói szokásokról a márkáknál, a perszonalizált ajánlatok, termék- és szolgáltatásfejlesztés területén lesz kamatoztatható a jövőben is.

Rengeteg márka nyitott a B2C sales irányába, indította el webshopját, pick-up pointtal vagy közvetlen kiszállítással. Az éttermek és szállodák bezárásával muszáj volt új csatornákat keresnie számos élelmiszergyártónak. A díjazottak között találunk például borászatot is, akiktől már a neten is tudunk vásárolni. //

_________________________________________

Idomulni a kiszámíthatatlanhoz

Hermann
Zsuzsanna
ügyvezető-főszerkesztő
Trade magazin

Még felbecsülni sem tudjuk a járványnak a gazdaságra gyakorolt hatásait, de azt már megtanultuk, hogy válsághelyzetben is lehet márkát építeni. Lehetőségként tekinteni erre az időszakra csak a tudatos, professzionális cégvezetésben lehet, de lehet. Különös türelmet, figyelmet, empátiát igénylő munka ez.

A pandémia idején sok minden átalakult, és ebből van, ami visszafordíthatatlanul. Idetartoznak bizonyos fogyasztói, vásárlási szokások is, és így a hozzájuk tartozó kommunikáció is.

A fogyasztói szokások hektikusságát, a kereslet ingadozásait kezelni azok tudták a legjobban, akik gyorsan reagáltak a változásokra. Ennek a gyorsaságnak az igénye a digitalizáció motorjává vált, így a vírus szükségszerűen meggyorsította a digitális átállás folyamatát. Mindez első látásra egyszerűnek tűnő folyamat, ám a szolgáltatásokat át kellett szervezni: eddig jórészt digitálisan kompetens emberek használták azokat, a járvány megjelenésével viszont az internethasználatban járatlan, türelmetlen felhasználók tömegéhez is meg kellett tanulni szólni és alkalmazkodni. Akinek sikerült, később is profitálhat az eredményekből.

A másik sarokpont a megváltozott attitűd a fogyasztóval szemben. A fogyasztó egyre racionálisabb döntéseket hoz, és minden korábbinál kézzelfoghatóbb értéket vár a márkától. A vele alakított kapcsolatban egyenrangú partnerként kell rá tekinteni, és a lehető legérthetőbben kommunikálni felé. Ahol lehet, segítséget kell nyújtani neki, együttműködni vele a közös célok elérése érdekében. Így tesz egy jól működő 21. századi márka. //

_________________________________________

Vesztesek és nyertesek

Hinora Bálint
ügyvezető igazgató
Hinora Group

2020-ban 4 fontos kihívás határozta meg a márkastratégiák változásait. Iparágspecifikus: az értékesítési hálózatok üzemeltetési kihívásai komoly feladat elé állította a döntéshozókat. Munkaszervezés: home office, illetve a távoli munkavégzés útvesztői, a munkavállalókkal történő kommunikáció. Ez volt és jelenleg is ez a legnagyobb vizsgája a munkáltatói márkáknak. Kommunikáció: az ügyfelek éhesek az információra, nagyon fontos, hogyan kommunikálunk velük, mit mutatunk, mit képviselünk. Marketingkommunikáció: a legnagyobb kérdés a költségvetési átütemezések voltak és a kommunikációs irányok meghatározása.

A külső körülmények bizonytalanok, vannak ágazatok, amelyek most sem tudják, hogy mi fog történni (turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, rendezvények). Akik tovább tudtak működni, azok előtt a válság lehetőséget is teremtett a piacszerzésre. A marketing szerepe felértékelődött, ugyanis marketing nélkül nincs értékesítés, nincs növekedés, nincs innováció. Akik ezt belátták, azok a válságból sokkal erősebben jöhetnek ki, mint azok, akik leálltak.

A márkajelenlétet elsősorban online platformokon kellett növelni, hiszen a tartalomfogyasztás is itt nőtt a leginkább. A legtöbb márka azon dolgozott 2020-ban, hogyan tudja az értékesítését, a kommunikációját az online térben megvalósítani. Nagy projektek indultak el, amelyek komoly hatással lesznek a fogyasztói, vásárlási szokásokra is.

Közhely, de jelen esetben is igaz, hogy egy válságnak vannak vesztesei és nyertesei. Természetesen a díjazottak között is vannak nyertes szektorokat képviselők, de ezek a márkák nemcsak a külső körülményeknek köszönhetik, hogy sikeresek.

Nagyon fontos, hogy diverzifikáltan tudjon működni egy vállalat. Az igazán válságálló márkák azok, amelyek nincsenek kiszolgáltatva egy-egy terméknek vagy szolgáltatásnak. Ez olyan, mint egy befektetési portfólió, nagyon fontos a több lábon állás.

És hogy mi marad meg mindebből a válság után? Nos, az online térnyerése, valamint a munkáltatói márkaépítés kiemelten a belső kommunikációval biztosan nem fog a lendületéből veszíteni. //

_________________________________________

A marketing most átadja a helyét a PR-nak

Lakatos Zsófia
ügyvezető
Emerald Public Relations

A pandémia és a válság teljesen átalakítja a márkák életét, vannak márkák, ahol a teljes működést – például éttermek, hotelek –, és vannak, amelyeknek „csak” a kommunikációját. A vállalatoknak fel kell ismerni, hogy ebben a helyzetben a szokásos „vedd meg a cipőt” értékesítési üzenetek nem helyénvalóak, és nagyobb teret kell adni az empátiának és a partnerségnek. Ennek az a fő oka, hogy a fogyasztók – és jegyezzük meg, a munkatársak is – végtelenül frusztráltak, hiszen kilökték őket a komfortzónájukból. Megváltozott az emberek élete, és ezt próbálják kezelni: ilyenkor a márkától azt várják, hogy megértse őket, segítsen nekik, ismerje fel, hogy mire van szükségük, és legfőképp, értéket nyújtson. Az értékmarketing nem azt jelenti, hogy nem adom el a terméket, hanem azt jelenti, hogy célt, értéket, purpose-t rendelek mellé, amely által a fogyasztó a partneremmé válik, velem együtt segít.

Az egyik kedvenc kampányom ezzel kapcsolatban a Pedigree tavaszi kampánya, amikor kutyák örökbefogadását támogatta videós megoldással. A karantén idején online mutatták be a gazdira váró kutyákat. Ez szépen beleillik a márka eddigi Pedigree Örökbefogadási Kampányába, de ügyesen alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. A másik kedvencem a Magvető Café, amely felismerte, hogy a kávézóba most nem mehetnek be az emberek, könyvesboltba is kevesebben járnak, ezért együttműködik a WOLT ételfutárral, és a szendvicsek mellé lehet könyvet rendelni, kiviszi a futár. Így kell kilépni a dobozból!

Csak azok a márkák élik túl egészségesen ezt az időszakot, amelyek képesek a szemléletváltásra, és hátrébb tudják sorolni az értékesítést a kapcsolatépítés mögé. Úgyis mondhatjuk, a marketing most átadja a helyét a PR-nak. //

_________________________________________

A digitális érettség új szakasza

Liptay Gabriella
marketing- és kommunikációs
igazgató
KPMG

Válságok idején az erős márkák inkább a nyertesek közé tartoznak: többek között ezért is fontos márkát építeni, azaz bizalmat és hitelességet – hosszabb távon, következetesen. A nagyok, a jól teljesítő, alkalmazkodókész és rugalmas márkák a koronavírus-válság hatására sem estek vissza, sőt talán inkább erősödtek.

A küldetésvezérelt vállatok és márkák – sokszor a fiatal fogyasztók igényeire is reflektáló módon – a fenntarthatóságot és a társadalmi hasznosságot szem előtt tartva, biztos értékrend mentén működve, nemcsak keresik, felismerik és rezonálnak a társadalmi és közösségi kihívásokra és mozzanatokra, hanem reagálnak is azokra értékteremtő módon, hitelesen. Sőt, „szerepet vállalnak”, érzékenyek, bíznak a jövőben, és ezáltal is fokozzák eredményességüket, erősítik a bizalmat maguk iránt. Mindezt persze teljesen digitalizált környezetben, határozottabb jelenléttel. Úgy tűnik tehát, hogy a válság alatt nő az ilyen komplexebb tartalmú jelenlét Share of Voice-a a rövid távúbb, direkt értékesítéstámogató üzenetekkel, tartalmakkal szemben.

Úgy vélem, ebben a most – kommunikációs szempontból is – „sűrűbb” közegben azok a márkák tudnak életképesek maradni, amelyek a legjobb arányérzékkel, tónussal, márkastoryval, hangerővel és a leghitelesebben tudják a márkájukhoz kapcsolódóan releváns célokat képviselni.

A cégek és márkák ebben az időszakban a digitális érettség új szakaszába léptek. Ez szinte az egyetlen út, a túlélés feltétele. Ma a webinárok, jobinárok, online ügyfélesemények, streamelt megoldások, full-funnelek, vizuálisan high-end projektek, videóüzenetek és podcastok, videocastok már éppúgy a kommunikációs mix nélkülözhetetlen elemei, mint a korábbi klasszikus megoldások. Nemcsak tartalmi csatornaként működnek, hanem márkahordozókká is váltak, és átrendeződést okozhatnak a márkapreferenciák terén is. //

_________________________________________

Lehetőség a magyar márkák számára

Nagy Bálint
marketing tanszékvezető
IBS Nemzetközi Üzleti
Főiskola

Mit nevezhetünk magyar márkának, és miért fontos ez? Ha külföldi a tulajdonos, de magyar a munkaerő, akkor az magyar? S ha fordítva? Vagy, ha magyar szellemi terméket külföldön állítanak elő? S ha fordítva? Komplex kérdés ez egy globális környezetben.

A verseny világában a különbözés és beazonosíthatóság mellett a szerethetőség rendkívül fontos dolog. A marketing nem jó és jobb alapon különböztet meg, hanem tulajdonságok, bizonyos célcsoportok számára releváns jegyek és egyre inkább a márka vonzereje szerint. A különbözés önmagában nem minőségi kategória. Sokkal inkább azonosításra és szimpátiaébresztésre alkalmas.

A COVID-válság digitális ösztönző ereje nagy lehetőség a magyar márkák számára. Az online térben sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet tömegeket megszólítani, mint a hagyományos marketing-eszközrendszerrel. És nemcsak az ország határain belül, hanem elvileg nemzetközileg is. A YouTube, Facebook, Instagram vagy más online csatornák nem ismernek határokat. A közösségi platformok egyedülálló alkalmat kínálnak arra, hogy Papp Lacin, Puskáson, a Kodály-módszeren, a Pető Intézeten és a gulyáslevesen kívül, végre hétköznapi fogyasztói márkákról is be tudják azonosítani országunkat. Erre is ösztönözni kíván a Magyar Brands minősítés. Hogy ambiciózusan, eltökélten, önbizalommal lépjenek magyar vállalatok termékeikkel és szolgáltatásaikkal a nemzetközi porondra. //

_________________________________________

Aibo, gyere hozzánk még közelebb!

Dr. Serényi János
tulajdonos, ügyvezető
igazgató
Értéktrend Consulting

„Azt a robotkutyafáját” – gondoltam, amikor nemrégiben az egyik televíziós műsorban felfigyeltem egy Japánból érkezett hírre. Az még nem lepett meg 2020 közepén, hogy a COVID-19 hatására igen gyorsan módosultak a fogyasztói, vásárlói elvárások. Robbanásszerűen törtek előre az együttlét, barátság, a bensőség, a kapcsolat, az egészség, a biztonság jellegű igények.

A MagyarBrands világában is folyamatosan láttunk példákat arra, hogy a márkák mind nagyobb hányada kívánt megfelelni ezen elvárásoknak.

A következő lépést a párbeszédes marketing további felerősödése jelentette. A vásárló több információt, s ezzel együtt növekvő mértékű támogatást, együttérzést, együttgondolkodást igényelt.

Ezt követően egy újabb típusú igény jelent meg. Az EMBER (és akkor most hagyjuk a „fogyasztó”, vagy a „vásárló” elnevezést…) már nemcsak kért, hanem adni is akart segítséget. Ennek megfelelően számos márka a „Segítsünk együtt!” gondolatvilágára építette fel az üzeneteit.

Ezen érzelmi változások sorozatának legutóbbi állomása érdekes módon jelent meg Japánban. Már 23 éve biztosítja hűségéről gazdáját az Aibo névre ténylegesen(!) hallgató robotkutya. Az immár több tucat érzékelővel, kiépített kamerarendszerrel, hangfelismerő programokkal, mesterséges intelligenciával „felnevelt” házi kedvenc tartása olcsó, hiszen nem kér enni, inni. Ugyanakkor – a potom 3 ezer dollár körüli árért és a jóltartásért cserébe – már az ajtónál várja és köszönti a hazaérkező gazdáját. Ráadásul mindegyik Aibo másként viselkedik, mivel a mesterséges intelligenciának köszönhetően igazodik a saját gazdi szokásaihoz.

Az elmúlt időszak változásai jelentős mértékben hatottak az ember és a robotkutya kapcsolatára is. A vásárlók a „tökéletes társ” helyett szívesebben vásárolnak olyat, aki (a célirányos programozás révén) alkalmanként megbotlik, segítséget igényel. Ez azt is jelenti, hogy a robotika is alkalmazkodik az „új normálishoz”.

A kutyákkal vagy éppen a nélkülük élők nevében is remélem, hogy ez az érzelmi gazdagodás a jövőben is egyre erősödik. Ez vásárlónak, márkatulajdonosnak közös – emberi – érdeke. //

_________________________________________

Kulcskérdés az alkalmazkodás a vásárlói prioritásokhoz

Dr. Totth Gedeon
főiskolai tanár, elnök
MMSZ Agrárés
Élelmiszer-marketing
Tagozat

Egy válság a termékkategória-preferenciákat változtatja meg átmenetileg, tehát bizonyos hatásairól igazából majd talán két év múlva fogunk többet tudni. A márkák megpróbáltak igazodni a megváltozott fogyasztási és vásárlási szokásokhoz – ezt sokan jól tették –, sikerült megtartaniuk vásárlóikat vagy minimalizálni a vásárlóvesztést. Tehát a megváltozott vásárlói prioritásokhoz való alkalmazkodás volt a kulcskérdés. Az első hullámban tapasztalható kamrafeltöltést követte az online vásárlások előretörése, de megfigyelhető volt a boltválasztási preferenciák módosulása is, gondolok itt arra, hogy az élménykeresést megelőzték bizonyos hatékonysági szempontok: a könnyű gyors elérhetőség, a megfelelő kínálat, esetenként a megváltozott kiszerelés. Azok a márkatulajdonosok, akik ezekre a szempontokra figyeltek, jelentősen tudták segíteni a márkáikat. Kicsit tudományoskodva úgy lehetne megfogalmazni, hogy a márkaépítésben új szempontok, értékfaktorok jelentek meg vagy kaptak az eddigieknél nagyobb fontosságot. Ismerek olyan márkákat, amelyeknek sikerült úgy nyertesei lenni a válságnak, hogy nem a – nagyon csúnyán fogalmazva – mások nyomorúságán, szorult helyzetén nyerészkedtek.

A sokéves tapasztalat szerintem nem változik, sőt szerintem újra megerősítést nyer: Azok a márkák, melyek jó imázzsal, jelentős, erősen elkötelezett fogyasztói bázissal rendelkeznek, azok szenvedik el a legkisebb veszteségeket, ők tudják a leggyorsabban kiheverni a válság okozta veszteséget

A márkakommunikáció időtálló elemének azt tekintem, hogy azok az értékek, amelyekkel egy adott márka hozzá kíván járulni a „közjóhoz”, még fontosabbá váltak, és ez a márkakommunikációt a jövőben még inkább a CSR felé fogja húzni. //