A magyar kiskereskedelmi szektorban már láthatóak a növekedés jelei
A legfrissebb statisztikák alapján a magyar kiskereskedelmi szektorban már láthatóak a növekedés jelei, de a fejlődés üteme elmarad a környező országok teljesítményétől. Míg a forgalom volumene 2024 novemberében 4%-os éves növekedést mutatott, a térségben több ország ennél sokkal dinamikusabb eredményeket produkált – mutat rá az MFor cikke.
A KSH és az Eurostat adatai szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2021-hez képest 0,7%-kal nőtt, ezzel meghaladva az utóbbi évek ingadozó teljesítményét. Ez különösen fontos eredmény a két évvel korábbi, 2022 novemberében mért 3,2%-os növekedés fényében. Az adatok szerint a vásárlói bizalom kezd helyreállni, ami az infláció stabilizálódásával és a reálbérek növekedésével magyarázható.
Nemzetközi összehasonlítás
A régiós versenyben azonban Magyarország helyzete vegyes képet mutat. Míg Románia és Bulgária kiemelkedő, 8,6%-os és 6,8%-os növekedést produkált, addig Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 4%-os bővüléssel. Az osztrák (3,1%) és szlovén (-0,1%) eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyar vásárlók helyzete javulóban van a szomszédos országokhoz képest.
Az infláció lassulása és a minimálbér emelkedése pozitív hatással lehet a kiskereskedelemre, ugyanakkor a vásárlói szokások továbbra is visszafogottak. A vásárlók nagy része az alapvető termékekre koncentrál, míg a luxuscikkek és a nem elsődleges szükségletek iránti kereslet továbbra is alacsony.
Kilátások 2025-re
A jelenlegi trendek alapján a kiskereskedelmi szektorban lassú, de stabil növekedés várható. Ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a régió éllovasaihoz, a vásárlóerő növelése és a fogyasztói bizalom erősítése kulcsfontosságú. Emellett az üzletek és a gazdasági szereplők számára továbbra is fontos az árak versenyképes szinten tartása és a vásárlói élmény javítása.
A magyar kiskereskedelmi szektor elindult a stabilizáció útján, de a környező országok eredményeihez képest van hová fejlődnie. Az elkövetkező időszakban az infláció csökkenése és a reálbérek növekedése kínálhat lehetőséget a gyorsabb bővülésre, miközben a vásárlói bizalom erősítése továbbra is kiemelt feladat marad.
Kapcsolódó cikkeink
Fagy sújtotta a hazai gyümölcsösöket – áremelkedéssel és kínálati hiánnyal indul a szezon
Május beköszöntével egyre több szezonális gyümölcs jelenik meg a boltokban…
Tovább olvasom >Törökországban némileg lassult az élelmiszerinfláció áprilisban
Törökországban 2021 decembere óta legalacsonyabbra, 37,86 százalékra lassult az éves…
Tovább olvasom >Áprilisban emelkedett kissé az euróövezeti infláció
A vártnál nagyobbnak, az előző havival megegyezőnek bizonyult az euróövezeti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Drágább Barbie, soványabb Heinz – Trump vámjai átrajzolják a globális fogyasztói piacot
Donald Trump vámpolitikájának hatása egyre több iparágat érint: játékgyártók, autóipari…
Tovább olvasom >Csaknem 20 százalékkal olcsóbb élelmiszerek? A kormány elégedett az árréscsökkentés eredmnyeivel
„Egyre több terméket lehet olcsóbban megvásárolni az árréscsökkentésnek köszönhetően, az…
Tovább olvasom >