A magyar kiskereskedelmi szektorban már láthatóak a növekedés jelei

A KSH és az Eurostat adatai szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 2021-hez képest 0,7%-kal nőtt, ezzel meghaladva az utóbbi évek ingadozó teljesítményét. Ez különösen fontos eredmény a két évvel korábbi, 2022 novemberében mért 3,2%-os növekedés fényében. Az adatok szerint a vásárlói bizalom kezd helyreállni, ami az infláció stabilizálódásával és a reálbérek növekedésével magyarázható.

Nemzetközi összehasonlítás

A régiós versenyben azonban Magyarország helyzete vegyes képet mutat. Míg Románia és Bulgária kiemelkedő, 8,6%-os és 6,8%-os növekedést produkált, addig Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 4%-os bővüléssel. Az osztrák (3,1%) és szlovén (-0,1%) eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a magyar vásárlók helyzete javulóban van a szomszédos országokhoz képest.

Az infláció lassulása és a minimálbér emelkedése pozitív hatással lehet a kiskereskedelemre, ugyanakkor a vásárlói szokások továbbra is visszafogottak. A vásárlók nagy része az alapvető termékekre koncentrál, míg a luxuscikkek és a nem elsődleges szükségletek iránti kereslet továbbra is alacsony.

Kilátások 2025-re

A jelenlegi trendek alapján a kiskereskedelmi szektorban lassú, de stabil növekedés várható. Ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon a régió éllovasaihoz, a vásárlóerő növelése és a fogyasztói bizalom erősítése kulcsfontosságú. Emellett az üzletek és a gazdasági szereplők számára továbbra is fontos az árak versenyképes szinten tartása és a vásárlói élmény javítása.

A magyar kiskereskedelmi szektor elindult a stabilizáció útján, de a környező országok eredményeihez képest van hová fejlődnie. Az elkövetkező időszakban az infláció csökkenése és a reálbérek növekedése kínálhat lehetőséget a gyorsabb bővülésre, miközben a vásárlói bizalom erősítése továbbra is kiemelt feladat marad.