A magyar gazdaság kitörési pontjait vizsgálta a GKI

A magyar gazdaság kitörési pontjait vizsgálja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kiadványa, amelyet szerdán mutattak be újságíróknak.

Az Esélyek című kiadvány, amely a Waberer's logisztikai cég támogatásával készült, a logisztika, a közlekedés, az autóipar, a gyógyszeripar, a zöld iparágak, valamint a szolgáltató központok lehetőségeit vizsgálja. Az elemzés a legfrissebb adatokra támaszkodva mutatja be Magyarország pozícióját, elsősorban a környező országokhoz viszonyítva.

Vértes András, a GKI elnöke elmondta: az energiaellátás minősége, a közlekedési hálózat sűrűsége, a szélessávú internet elérés szempontjából Magyarország jó helyzetben van a közép-kelet-európai régió többi országához képest, és ezek fontos szempontok a befektetők szemében.

Hozzátette, a tudáshoz kapcsolódó területeken vannak még relatív előnyei az országnak, a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek tehát lennének hazai forrásai. Ezt mutatja például a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított magas aránya, továbbá az egy főre jutó k+f ráfordítás értéke, ezekben a mutatókban csak a csehek előznek meg minket a régióban. A csúcstechnológiai kivitelnek az összes exporthoz viszonyított aránya tekintetében szintén jól szerepel az ország.

Az iparágak közül kiemelkedő helyet képvisel Magyarországon az autóipar, de jó a pozíciónk a gyógyszeriparban is – mondta a GKI elnöke. Hozzátette, a biotechnológiában nincs igazi előnyünk, helyzetünk Lengyelországéval és Csehországéval nagyjából azonos, a többi régiós országnak pedig nincs pozíciója ezen a területen.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a mezőgazdaság lehet-e kitörési lehetőség Magyarország számára, Vértes András – hangsúlyozva, hogy a tanulmány ezt a területet nem vizsgálta – elmondta: a magyar mezőgazdaság sokkal jobb teljesítményre lenne képes, mint amit jelenleg nyújt. Ugyanakkor a nagy hatékonyság irányába mutató fejlődés – ami egyébként megfelel a nemzetközi trendnek – Magyarországon súlyos társadalmi és szociális kérdéseket is felvet. A nagy hatékonyságú mezőgazdasági termelés ugyanis nem feltétlenül jár magas foglalkoztatási szinttel, tehát az ilyen irányú fejlődés nagyon nehéz helyzetbe hozná az amúgy is nagyon alacsony jövedelmű és nehezen élő vidéki lakosságot. (MTI)