A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak

A magyar gazdaság fontos mutatói javulnak a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt. A külső konjunktúra eddig kissé kedvezőbb volt a vártnál. A belföldi kereslet visszaesése véget ért, de növekedésére csak a II. félévben lehet számítani. A kormány olyan megszorítások bejelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni. Ezek a bejelentések óvatos bizalmat keltettek a külföldi befektetőkben és nagy nyugtalanságot az érintettekben.

A magyar gazdaság 2011. I. negyedévében még mindig az EU átlagától és különösen a visegrádi országok dinamikájától elmaradva növekedett. A külkereskedelmi aktívum tovább emelkedett, de a beruházások és a fogyasztás még csökkent. Az év egészében is a GDP 2,5% körülii növekedése várható, mivel a kivitel némi lassulását a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése ellentételezni tudja.

A termelési oldalon a tavalyihoz viszonyított gyorsulás részben a mezőgazdaságból – gyakorlatilag a szörnyű tavalyinál jobb idei időjárásból – származik. Az ipari termelés kissé lassul, a belföldi értékesítés visszaesése egyelőre folytatódik. Az építőipari recesszió már hatodik éve tart, de mértéke idén kisebb lesz a tavalyinál. A kiskereskedelmi forgalom egyelőre legfeljebb stagnálónak minősíthető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz a magyar gazdaságban, különösen a kkv-szektorban, az eddig még talpon maradt cégek körében is. A beruházásoknál a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1%-os bővülés várható. Az egyetlen dinamikus szektor a feldolgozóipar, ezen belül is a külföldi tőkére támaszkodó autóipar lesz. Az üzleti szektorban a bankadó és a szigorú kockázati limitek miatt a hitelkamatok magasak, de a nem exportra termelő vállalkozásoknak még a drága hitelekhez is nehéz hozzáférniük. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak, az elnyert pályázati pénzek felhasználása akadozik, ezért itt visszaesés várható. Tovább csökken a lakásépítés is.

A foglalkoztatási ráta 2011. március-május átlagában az előző és az egy évvel korábbi három hónap átlagához viszonyítva is 0,4 százalékponttal emelkedett, miközben a munkanélküliség hasonló mértékben, 11%-ra csökkent. A munkaerő-kereslet csak szerény mértékben emelkedik. Markáns bővülés csak néhány feldolgozóipari szakágazatban várható.

A bruttó keresetek 2011-ben 4%-kal – a versenyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5%-kal, a költségvetésiben 2,5%-kal – nőnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5%-os növekedését eredményezi. A jövedelemkülönbségek nőnek. A lakosság reáljövedelme (a magán-nyugdíjpénztári reálhozam kifizetésével együtt) 2% körüli mértékben emelkedik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5%-kal nő. A hiteltörlesztési terhek ugyanis magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre, önellátásra ösztönöz. Emellett a többletjövedelem nagyrészt a magas jövedelműeknél képződik, akik inkább megtakarítanak, semmint fogyasztásukat növelik. A hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt szerény. A nettó megtakarítási ráta elérheti a tavalyi szintet (4,6%).

Az infláció áprilisban érezhetően lassult. A görög válság következtében azonban nőttek az aggodalmak az euró és az EU jövőjével kapcsolatban, ami a forint – különösen a svájci frankhoz viszonyított – gyengülését okozta. A jegybanki alapkamat idén feltehetőleg változatlan marad.

A külső egyensúly tovább javul, 2011. I. negyedévében a folyó fizetési mérleg aktívuma 0,2 milliárd euróval volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ez az áruforgalmi többlet emelkedésének volt az eredménye.