A magyar fiatalok többsége (72%) szerint a leendő munkáltató éghajlatra gyakorolt hatása fontos tényező a munkahelyválasztáskor

Az élelmiszertermelés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős részét teszi ki.

• A 20–29 év közötti magyarok 72%-a szerint a leendő munkáltató éghajlatra gyakorolt hatása fontos szempont a munkahelyválasztás során, sőt 19%-uk szerint ez a legfontosabb szempont
• A magyarok 71%-a meg van győződve arról, hogy a saját viselkedése számíthat az éghajlati vészhelyzet kezelésében
• A magyar válaszadók 72%-a támogatja valamennyi élelmiszer megjelölését az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások csökkentése érdekében.
• 52% támogatja az emberek magatartásának megváltoztatására irányuló szigorúbb kormányzati intézkedéseket az éghajlatváltozás kezelése érdekében

Ez az Európai Beruházási Bank (EBB) legutóbbi, 2022 augusztusában végzett és ma közzétett éves éghajlati felmérésének néhány eredménye. Az EBB az Európai Unió hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője az éghajlatvédelmi projektek terén.

Egyéni viselkedés és szigorúbb kormányzati intézkedések

Az infláció és az emelkedő árak sok magyar háztartásra nyomást gyakorolnak, ami háttérbe szorítja az éghajlattal kapcsolatos aggodalmakat. Mégis, a magyar válaszadók több mint kétharmada (71%, ami közel van a 72%-os uniós átlaghoz) azt állítja, hogy meggyőződése szerint a saját viselkedése számíthat az éghajlati vészhelyzet kezelésében.

Sokak szerint a kormánynak szerepet kell vállalnia az egyéni viselkedés megváltoztatásának előmozdításában. A magyarok többsége (52%) támogatja, hogy a kormány szigorúbb intézkedésekkel kényszerítse ki az emberek magatartásának megváltoztatását az éghajlatváltozás kezelése érdekében (a 30 év alatti válaszadók 54%-a üdvözölne ilyen intézkedéseket).

Új munkahely választása

Ahogy minden évben új emberek lépnek be a munkaerőpiacra, a munkáltató kiválasztása során egyre inkább előtérbe kerülnek az éghajlati szempontok. A lakosság többsége (59%) szerint fontos, hogy a leendő munkáltató kiemelten kezelje a fenntarthatóságot. A magyarok 14%-a számára ez egyenesen a legfontosabb szempont. Ez a vélemény a politikai spektrum különböző részein és valamennyi jövedelmi szinten is többségben van. A 20 és 29 év közöttiek – vagyis a jellemzően első vagy második munkahelyüket keresők – több mint kétharmada (72%) szerint a fenntarthatóság fontos tényező a választásukban, 19%-uk szerint pedig ez a legfontosabb szempont.

Élelmiszer-jelölés és árképzés

Az élelmiszertermelés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős részét teszi ki. Annak érdekében, hogy az emberek fenntarthatóbb döntéseket tudjanak hozni az élelmiszervásárlás során, a magyarok 72%-a támogatja, hogy minden élelmiszeripari termékre kerüljön jelölés az éghajlati lábnyomuk meghatározása érdekében. Ez 6 százalékponttal alacsonyabb, mint Ausztriában (78%), és 8 százalékponttal magasabb, mint Szlovákiában (64%).

Emellett a magyarok 52%-a állítja, hogy hajlandó lenne valamivel többet fizetni a helyben és fenntartható módon előállított élelmiszerekért (hasonlóan a szlovákok 55%-ához, de 13 százalékponttal az osztrákok 65%-a alatt).

Csak a magyarok kisebbsége (38%) támogatná a megvásárolható hús- és tejtermékek mennyiségének korlátozását (10 százalékponttal az osztrákok 48%-a alatt, de hasonlóan a szlovákokhoz (szintén 38%)).

Teresa Czerwinska, az EBB alelnöke szerint „az EBB éghajlati felmérése azt bizonyítja, hogy a magyar polgárok készek arra, hogy egyéni szinten részt vegyenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az EU klímabankjaként üdvözöljük ezt a kötelezettségvállalást, amely bátorító hat ránk a globális éghajlat-politikai intézkedések sikere tekintetében. Az EBB ma készen áll arra, hogy a magyarországi zöld szolgáltatások, például a fenntartható közlekedés, a megújuló energia és az energiahatékony épületek finanszírozásával támogassa ezt az elkötelezettséget. 2022-ben 614 millió euróval támogattunk hasonló zöld projekteket az országban. Továbbra is támogatjuk a zöld átállást felgyorsító projekteket és kezdeményezéseket, valamint azokat az innovatív módszereket, amelyek hozzájárulnak a virágzó jövőhöz és egy fenntarthatóbb gazdaság felé történő igazságos átmenethez, amely senkit sem hagy hátra.”