Jó évet zárunk, erősödik az édesipar
A Magyar Édeséggyártók Szövetségének karácsonyi sajtótájékoztatóján a fenti témák mellett az is szóba került, hogy milyen új szaloncukor ízeket kóstolnának meg legszívesebben honfitársaink.
Mészáros Gábor
Mennyit költöttünk tavaly?
Értelemszerűen most még csak a tavaly karácsonyi forgalmat látjuk, amiből viszont egyértelműen kiderül, hogy ismét rekordot döntött a téli ünnepek szezonális édességeinek forgalma. 3,4 milliárd forintért 656 tonna édes ajándékot vásároltunk, ami minden eddigi rekordot megdöntött. (A Nielsen adatai alapján, november-december hónapokban, és a szaloncukor nincs benne az összegben.)
Ünnepi édességekből a boltok bevétele legutóbb november-december folyamán 7 százalékkal haladta meg az előző évi hasonló periódus addig rekordnak számító forgalmát.
A legjobban mindig a hagyományos csokoládé Mikulás figura fogy, amelyből tavaly mintegy 432 tonnányit adtak el; 3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Értéket tekintve ez több mint 2 milliárd forintot jelent, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Így az ünnepi édességpiacból 63 százalékkal részesedett a közkedvelt csokoládé Mikulás figura tavaly. Ez az arány 1 százalékponttal nagyobb, mint a tavalyelőtti.
Második legnagyobb rész a hagyományos ajándékcsomagra jut, (egy átlátszó zacskóban pár darab csokoládéfigura). Tavaly 11 százaléknyit vitt el, azelőtt 12-t, még egy évvel korábban 14-et, azaz, ha nem is látványosan, de folyamatosan csökken ez a szegmens. Nő viszont a játékkal kiegészített ajándékcsomag iránti kereslet. Legutóbbi 5 százalékos piacrésze előtt két ünnepi szezonban is csak 4-4 százalékot mértek.
Az adventi kalendárium értékben mért részaránya a legutóbbi három ünnepi időszak során: 6, 10 majd 9 százalék, azaz hirtelen növekedés után most készül megtalálni a helyét.
A hóember, szarvas, krampusz, stb., azaz az összes figura, ami nem Mikulás 10 százalék jutott 2015-ben, ami plusz 1 százalékpontot jelent az előző két évi 9-9 százalék után.
Külön kategória az édes karácsonyfadíszeké, ezek a tavalyelőtti 3 százalék után tavaly 2 százalékot tudhattak magukénak.
A legtöbben nagy üzletekben, leginkább hipermarketekben szeretik megvásárolni a Mikulás ajándékokat, hiszen nagy a választék, sok a promóció és a kihelyezés is jól áttekinthető.
A hipermarketek tavaly is elvitték az ünnepi édességek értékben mért forgalmának több mint felét, azaz 52 százalékát. Igaz, egy évvel korábban ez az arány még 55 százalékot ért el. Érdekes, hogy javult a 200 négyzetméteres és kisebb hagyományos boltok pozíciója, piacrészük az előző évi 10-ről 12 százalékra emelkedett tavaly. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres üzletek a tavalyelőtti 30 százalék után legutóbb 31-et értek el az értékben mért eladásból.
Idén is rekordra számítunk
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint ebben az évben is jól indult a szezon, könnyen elképzelhető, hogy ismét rekord dől majd. „Itt azért érdemes tudni, hogy nagyjából stagnáló piacról beszélünk, a „rekord” valójában mindössze 1-2 százalékos változásokat jelent”.
Az egyik hipermarketlánc tájékoztatása alapján az elmúlt években egyre inkább a kis kiszerelésű, de magas minőségű termékeket keresték a vásárlók a karácsonyi édességek között, miközben a bevonós termékek iránti kereslet fokozatosan csökkent. „A Szövetség egyik legnagyobb vívmányának azt tartjuk, – emelte ki Sánta Sándor, – hogy a szezonális vásárlásokon egyértelműen meglátszik az elmúlt tíz év, amit a valódi csokoládé kommunikációjára fordítottunk. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. A bevonómasszából készült figurák ezzel párhuzamosan jóformán eltűntek a kereskedelemből. Olyannyira, hogy a legnagyobb hipermarketláncban a fő karácsonyi gondolasoron táblák hirdetik, hogy minden ott található termék valódi csokoládéból készült.” Az elnök hozzátette, hogy szaloncukrok esetében is jelentősen javult, ámde még nem ennyire rózsás a helyzet. „Itt azért gyakrabban látunk olyat, hogy a bevonat bevonómasszából készül. Ha igazán jó minőséget szeretnénk venni, érdemes megnézni az összetevőlistát, amiből kiderül, valódi-e a csokoládébevonat és az is, hogy a töltelék mennyire minőségi alapanyagokból készült” – tanácsolta az elnök.
A kereskedők és a Szövetség egyaránt úgy érzékelik, hogy folyamatosan növekszik a speciális táplálkozási igényeknek megfelelő desszertek iránti érdeklődés is. Vannak, akik egészségügyi probléma miatt, mások a tudatos táplálkozás jegyében döntenek a valamitől mentes, vagy cukorcsökkentett termékek mellett, amelyek korábban hiányoztak a kínálatból. Ma ez már nincs így, idén pedig minden eddiginél szélesebb ünnepi édességkínálattal készülünk a karácsonyi szezonra. Vannak laktóz, glutén, vagy cukormentes és paleo, vagy bio mikulások is, de a szaloncukrok esetében is széles a speciális kínálat.
A legnagyobb eladóterű üzletek adatai szerint több mint 130-féle Mikulás-figura és több mint 100-féle szaloncukor kapható a boltokban. A figurák a 10 grammostól egészen a 200 grammos kiszerelésig, kaphatóak, és a hagyományos ét és tejmikulások mellett többféle, például mentolos, vagy sárabarackos ízesítésű figurát is vásárolhatunk már. Az előre összeállított Mikulás-csomagok mellett szeletes édességekből, szezonális cukorkákból és apró édességekből is széles kínálat várja idén a vásárlókat. A Mikulás-édességek ára 50 és 3000 forint között változik az üzletekben.
Elkészült a Magyar Édességgyártók Szövetségének fogyasztói kutatása
Idén ősszel megbíztuk az InsightLab piackutató intézetet, hogy készítsenek egy reprezentatív fogyasztói kutatást a Magyar Édességgyártók Szövetségének, melyben sok más között a karácsonyi szezontermékekről is kérdeztük a válaszadókat. A kutatás novemberben készült, így egészen friss adatokkal tudunk szolgálni.
Figurák: Nem a méret a lényeg
A megkérdezettek háromnegyede tervez idén Mikulásra csokoládéfigurát vásárolni, átlagosan 5 darabot. A vásárlók kétharmada saját gyermekének vagy unokájának vásárol majd, de minden második vásárló partnerét, házastársát (is) meglepi vele. Minden negyedik-ötödik csokimikulás-vásárló a barátokra, kollégákra (is) gondol.
A csokoládéfigura vásárlásakor az elsődlegesnek ítélt szempontok magához a csokoládéhoz kötődnek: a legfontosabb, hogy valódi csokoládéból készüljön, illetve az ízesítés (tej, ét, fehér, ízesített). Harmadlagos szempont az ár, ezen túl a többi szempont (méret, márka, csomagolás) szerepe viszonylag kiegyenlített.
A közepes méretű (k. 20 cm-es, 60-100g körüli) Mikulások a legkeresettebbek, a vásárlók háromnegyede tervez ilyet vásárolni, és kétharmaduk ebből tervezi a legtöbbet venni. A kisebb Mikulásokból (10 cm, 50 g körüli) a vásárlók harmada tervez vásárolni (negyedük ebből venne a legtöbbet), míg az óriás méret kevésbé népszerű (csak 8% vásárolna ilyet).
Szaloncukor: a zselés a legkeresettebb, és a feketeerdőt szeretnénk megkóstolni
A háztartások 93 százaléka szokott szaloncukrot vásárolni, háztartásonként jellemzően 2-3-féle ízesítést. A megkérdezettek kétharmada már az ünnepek előtt is fogyaszt a megvásárolt szaloncukorból, és közel ennyien (60%) az ünnepek elmúltával is szoktak vásárolni a leárazott szaloncukrokból.
A legkedveltebb szaloncukor-ízesítések a zselés, a marcipános, az alkoholos (pl. rumos-diós) és a trüffeles/csokoládékrémes, de nem sokkal van lemaradva a karamellás és a kókuszos ízesítés sem. A legnagyobb kíváncsiság egyértelműen a feketeerdő (torta) ízesítésű szaloncukrot övezi, ezt próbálnák ki a legtöbben (41%), de a mákos (25%), a trüffeles/csokoládékrémes (23%) és az alkoholos (21%) ízesítéseket is szívesen megkóstolnák azok, akik még nem ismerik. A konzum szaloncukor a legkevésbé népszerű (nem kedvelik és nem is szívesen próbálnák ki).
Szaloncukor vásárlásakor elsőként az ízesítésről döntenek, a második legfontosabb szempont az ár. A márka a harmadik legfontosabb szempont, a csomagolás pedig a legkevésbé fontos.
Meghatározó trendek az édesiparban
Talán a legjobban mérhető és látható változás a fogyasztói ízlésben, hogy megszerettük az étcsokoládét. Míg 2012-ben az akkori fogyasztói kutatásunk szerint az emberek 27 százaléka mondta, hogy étcsokit eszik a legszívesebben, ma ez a szám már 34 százalékra emelkedett. Érdekes, hogy a Budapestiek (42% kedvence) és az 50 felettiek (52% kedvence) járnak elöl az étcsoki fogyasztásában.
Annak ellenére, hogy legújabb kutatásunk szerint az emberek több, mint fele (54%) szerint az édességek esetében nem számít az egészségesség, csak az ízélmény, mégis az édesipar egyik legdinamikusabban fejlődő kategóriája, az úgynevezett „healthy”, azaz egészséges. Megfigyeléseink szerint ennek a termékcsoportnak a piaca bővül a legdinamikusabban. Kis túlzással, de az egész iparág a healthy kategóriában keresi a növekedési lehetőséget. Az egészségpolitikusok felől érkező nyomás a kereskedelmi láncokat is megszólította, Angliában már a legtöbb nagy lánc, Magyarországon még csak a Lidl vezette be az egészséges kasszazónát. Ami érdekes, és mind saját tagvállalati felméréseink, mind a nagyobb piackutató cégek közleményei alátámasztják, hogy ez egyelőre egy felülről táplált igény, azaz a vásárlók még nem nagyon fogadják el az új termékeket. Ami viszont mostanra már egyértelművé vált, hogy olyan arányú fogyasztói edukációs kampány vette kezdetét – globálisan is – hogy ez az irányzat megkerülhetetlen lesz. Nem csupán cukorcsökkentett termékek, de a különböző táplálékérzékenységben szenvedők számára is kínálnak megoldásokat a cégek.
A mi friss kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon minden negyedik ember (elsősorban a nők és az 50 éven felüliek) édességekből is lehetőleg az „egészségesített” verziót választja (cukormentes, zsírszegény, light), míg egyötöd arra figyel inkább, hogy eleve az egészségesebb édességtípusokat fogyassza. Összességében a 40 éven felüliek jobban ügyelnek az édesség egészséges voltára, mint a fiatalabbak. Édességvásárlás esetén az összetevők listáját 10-ből 4 vásárló elolvassa, mielőtt új terméket vesz. Az összetevőkön belül – a lejárati idő és a származási hely után – a legtöbben (az összes vásárló egyharmada) a cukortartalmat és az E-betűs adalékanyagok listáját olvassák el, és valamivel kevesebben (29%) a kalóriatartalmat is megnézik. Ez a fajta egészségtudatosság elsősorban a nőkre jellemző, és az életkor előrehaladtával is erősödik.
Átadtuk az Édesiparért díjat
A Magyar Édességgyártók Szövetsége idén immár ötödik alkalommal adja át az Édesiparért díjat. Ezt a díjat mindig egy olyan személy kapja, aki kiemelkedően fontos a hazai édesipar számára, vagy azért, mert munkájával és tehetségével az elvárhatónál többet tesz közös céljainkért, vagy
mert termékeivel segít a hazai édességgyártás ismertségének, jó hírének öregbítésében.
Idén a díjat a chocoMe Kft. alapító-tulajdonosa, Mészáros Gábor kapja, aki számos rangos nemzetközi csokoládéverseny első díját megnyerte már. Gábor szinte minden fontosabb kiállításon és versenyen részt vesz, és nem túlzás azt mondani, hogy az ő példáját látva, az ő bátorítására kezdtek más hazai csokoládékészítők is benevezni termékeikkel ezekre a versenyekre, sok esetben sikerrel.
Kapcsolódó cikkeink
Változás a Storck Hungária vezetésében
2024. október 1-től Kernya Gergely váltja Fábián János alapító-ügyvezetőt a…
Tovább olvasom >Édes jövő kakaóval – vagy anélkül
A Magyar Édességgyártók Szövetsége július 4-én szakmai sajtóbeszélgetést rendezett a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >