A magyar cégek harmada nem tervez előre egy kutatás szerint
A magyar cégek 32 százaléka nem tervez előre, pedig az üzletmenet és a munkaerő tudatos tervezése segíti a szakemberhiánnyal kapcsolatos kockázatok leküzdését, a szervezeti hatékonyság növelését és kedvező hatással lehet a vállalat versenyképességére is – derült ki a HVG HR Center megbízásából készített kutatásból, amely a közép- és nagyvállalatok terveit és diplomás munkaerővel kapcsolatos igényeit vizsgálta.
A csaknem ötszáz vállalat megkérdezésével készített reprezentatív kutatás eredményeit csütörtökön, budapesti sajtóbeszélgetésen ismertette Veres Rita, a kutatást a GVI-vel közösen végző Aon Hewitt cégvezetője.
Kiemelte: a vállalatok csaknem fele szerint a hosszú távú siker legfontosabb tényezője a nemzetközi és hazai szabályozáshoz való igazodás.
A technológiai változásokhoz való alkalmazkodás a 6. helyen szerepel, miközben a nemzetközi kutatásokban a második-harmadik helyet szokta elfoglalni ez a tényező – mondta.
Veres Rita ismertette: tízből négy cég szerint a gépészmérnökökből lesz a legnagyobb hiány 2017-ig a magyar gazdaságban, míg minden harmadik vállalat villamosmérnök-hiányt prognosztizál, akiket a jármű és közlekedésmérnökök követnek. A kutatásból kiderült, hogy a cégek jobban preferálják a pár éves tapasztalattal rendelkező munkatársakat, minden hetedik-nyolcadik nyitott pozíció szól csak pályakezdőknek. Ez az arány gépmérnököknél 20 százalék, villamosmérnököknél 17-18 százalék, tehát itt jóval nagyobb a kereslet a fiatalok iránt – tette hozzá az Aon Hewitt cégvezetője. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, milyen problémák vannak a pályakezdők munkára való felkészültségével. Minden harmadik cég a tapasztalat hiányát említette, ami a nyelvtudásbeli hiányosságoknál is fontosabb.
A cégek ötöde szerint a fiatalok beilleszkedése sem megy mindenütt simán, de kiemelték az önálló munkavégzés, a kreativitás, a csapatszellem és a kommunikációs készségek fejlesztésének fontosságát is – mondta Veres Rita. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a kutatási eredményeket követő beszélgetésen kiemelte: a gyakorlati képzés hiányát számos vállalat kifogásolja, amire a duális képzés a válasz. Az államtitkár szerint megteremtették annak a lehetőségét, hogy vállalati szakemberek úgy vehessenek részt a felsőoktatási képzésben, ahogy az egyetemi oktatók – erről törvény is rendelkezni fog majd. A kutatás elkészítését az Audi Hungaria Motor Kft., a Robert Bosch Kft., a Nestlé Hungária Kft. és a Telenor Magyarország Zrt. támogatta. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Grant Thornton felmérés: Rugalmasság és befogadó munkakörnyezet segíthet megtartani a számviteleseket
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít…
Tovább olvasom >A mesterséges intelligencia és a munka világának kapcsolatát vizsgálta a Randstad
A Randstad februárban közzétett kutatása megállapítja, hogy noha a hazai…
Tovább olvasom >Trenkwalder: meghaladta a 2000 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére az első negyedévben
Az első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >