A magyar borok iránt jelentős külföldi keresletre számít az agrárminisztérium

A gyenge európai szőlőtermés várhatóan jelentős keresletet támaszt a magyar borok iránt

Tarpataki Tamás kedvező előjelként értékelte, hogy a kivitel már az első 4 hónapban több mint 10 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Ugyanakkor elmondta: az aszály a szőlőtermelés kilátásait is rontja, a talaj- és légköri szárazság egyaránt súlyos, de őszig talán még enyhülhet. A termést ma még nem lehet pontosan megbecsülni, de átlagos mennyiség várható, térségenként jelentős eltéréssel.

A helyettes államtitkár szerint a termelők helyzetét a piaci bizonytalanságok is nehezítik, egyedül a magas termelési költség látszik állandónak.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a nehézségek az európai versenytársakat szintén érintik, például az aszálytérképek alapján más államok is hasonlóképpen küzdenek a szárazsággal. Az eddigi hírek szerint talán csak a spanyol bor érhet el átlag feletti mennyiséget, de Olaszországban helyenként 20-30 százalékos lehet a terméskiesés. Az EU bortermelése tavaly megközelítette a 160 millió hektolitert, a kivitel a 29 millió hektolitert 14 milliárd euró értékben. Franciaország, Olaszország, Spanyolország 80 százalékkal részesedik az uniós bortermelésből.

Magyarországra az utóbbi 10 évben egyre kevesebb bor érkezik külföldről, tavaly 93 ezer hektoliter volt a behozatal, továbbfeldolgozásra gyakorlatilag megszűnt az import. A magyar bor legfontosabb célpiaca Németország, az Egyesült Királyság, Csehország, valamint Szlovákia, amely a szőlőnek is jelentős felvásárlója. Magyarország tavaly is átlagos terméssel, a kivitel viszont jó eredménnyel zárt, meghaladva az 1 millió hektolitert – ismertette Tarpataki Tamás.
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a készletjelentések is igazolják a jó keresletet, a magyarországi pincékben ugyanis az első összesítés, vagyis 2017 óta nem volt ilyen alacsony a készletek szintje, mint az előző hónapban. Az európai termésbecsléseket még korainak tartja, de megjegyezte, hogy Olaszországban a szárazság épp azokat a területeket érinti a leginkább, ahonnan korábban a legtöbb bor érkezett Magyarországra.

Brazsil Dávid hozzátette, hogy a magyar termelők számára az ukrajnai háború új helyzetet teremtett, ezért új megállapodásokat kell kötni a felvásárlókkal. A beszállítói árak messze nem nőttek annyira, mint amennyire az áruházláncok emelik a fogyasztói árakat. A drágulásból a szőlőtermelők még kevésbé részesülnek, mint a borászatok, tehát az ő érdekeiket is figyelembe kell venni az egyeztetéseken – tette hozzá.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviseletében Boros Sándor alezredes a jövedéki termékek ellenőrzésére tavaly bevezetett rendészeti koncepcióról elmondta: az egységes eljárás, a korszerű technikai eszközök, az informatikai támogatás lényegesen javította az ellenőrzések eredményességet.

A felderítési arány jelentősen nőtt, a lefoglalt dohány- és alkoholtermékek, valamint az előállításukra használt eszközök értéke tavaly az előző évhez képest csaknem a nyolcszorosára, több mint 16 milliárd forintra nőtt, az idei érték pedig már most meghaladja a 2021-est – közölte.

Font Sándor bizottsági elnök megjegyezte, hogy a szabályos otthoni pálinkafőzésnek sok kárt okoznak azok, akik ennek ürügyén illegális, ráadásul nehezen felderíthető lepárlást folytatnak. Boros Sándor szerint a szabályok szigorítása a jogkövetőknek okozna nehézséget. A leleplezésben sokat segíthetnek a közérdekű bejelentések, ezek mellett a hatóságok a saját elemzéseik alapján találják meg az elkövetőket – tette hozzá. (MTI)