A magyar agrárium számára kiemelten fontos a japán piac
Hazánk célja a Magyarország és Japán közötti agrárkapcsolatok további élénkítése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Masato Otaka Japán nagykövetet.

(Fotó: Pelsőczy Csaba)
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy számos területen mutatkozik lehetőség az együttműködésre; különös tekintettel a technológiai tudásátadásra és az agrárkülkereskedelemre. A miniszter a gazdasági együttműködés területén a sertéshúsban, szárnyasokban, kacsában mézben és a medical food-ban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, ezen termékek tekintetében, ugyanis nagy kapacitásokkal rendelkezik hazánk.
A megbeszélésen az élelmezésbiztonság is szóba került
Nagy István közölte, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több, mint 20 millió ember ellátására képes. A teljes élelmiszeripari szektor megújulás alatt áll. Vágóhidakat, szárítóüzemeket, állattenyésztési telepeket építünk és a gyümölcsültetvényeket is a legkorszerűbb technológiával szereljük fel. A versenyképesség és a hozzáadott érték növelése a cél. Nem alapanyagot, hanem feldolgozott jó minőségű termékeket szeretnénk exportálni. A beruházásokra és a technológiai megújításra éppen ezért háromszor több forrást biztosítunk. Ebben a folyamatban pedig szívesen látjuk a japán befektetőket – tette hozzá.
A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb génbankja
Az őshonos magyar fajtákban rejlő potenciál gazdaságilag is komoly lehetőséget jelent. A szőlészet kapcsán a miniszter kifejtette, elsődleges célunk, hogy a kiváló minőségű bort csináljunk és a termőhelyi sajátosságokat minél szélesebb közönség számára meg tudjuk mutatni. A magyar termelők azon dolgoznak, hogy továbbra is megkülönböztetett érzés legyen magyar bort inni. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország a továbbiakban is következetesen a szankciók eltörlését támogatja az EU-ban a fukusimai katasztrófát követően a japán élelmiszeripari termékekre kivetett, és jelenleg is érvényben levő korlátozások kapcsán. Nagy István a magyar sertéshús vonatkozásában a Japánban alkalmazott regionalizációra is felhívta a figyelmet, ebben a hazai termékek a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Az élelmiszer-biztonság egy bizalmi kérdés, éppen ezért hazánk kiemelt figyelmet fordít erre a területre – húzta alá a tárcavezető.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Agrárminiszter: A magyar mezőgazdaság 21. századi újjászületése a munkánk
A magyar mezőgazdaság 21. századi újjászületése látható Mélykúton, ez a…
Tovább olvasom >Fulladásveszélyes cumik és mérgező esőkabátok: uniós vizsgálat alatt a Temu és a Shein termékáradata
Babacumik, amelyek fulladást okozhatnak, UV-szűrő nélküli napszemüvegek, tiltott vegyi anyagokat…
Tovább olvasom >Hamarosan még több lazacot tenyészt a Mitsubishi Norvégiában és Kanadában
A japán Mitsubishi kereskedőház bejelentette, hogy bővíti lazactenyésztési tevékenységét Norvégiában…
Tovább olvasom >További cikkeink
Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét
A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív…
Tovább olvasom >Csődvédelem alá került a Pepco német leányvállalata
A diszkontlánc német egysége fizetésképtelenséget jelentett be, miközben a Pepco-csoport…
Tovább olvasom >Kék bolygó: az élelmiszerhulladékot már rövid távon is hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként
Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány…
Tovább olvasom >