A magyar agrárium számára kiemelten fontos a japán piac
Hazánk célja a Magyarország és Japán közötti agrárkapcsolatok további élénkítése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Masato Otaka Japán nagykövetet.

(Fotó: Pelsőczy Csaba)
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy számos területen mutatkozik lehetőség az együttműködésre; különös tekintettel a technológiai tudásátadásra és az agrárkülkereskedelemre. A miniszter a gazdasági együttműködés területén a sertéshúsban, szárnyasokban, kacsában mézben és a medical food-ban rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet, ezen termékek tekintetében, ugyanis nagy kapacitásokkal rendelkezik hazánk.
A megbeszélésen az élelmezésbiztonság is szóba került
Nagy István közölte, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több, mint 20 millió ember ellátására képes. A teljes élelmiszeripari szektor megújulás alatt áll. Vágóhidakat, szárítóüzemeket, állattenyésztési telepeket építünk és a gyümölcsültetvényeket is a legkorszerűbb technológiával szereljük fel. A versenyképesség és a hozzáadott érték növelése a cél. Nem alapanyagot, hanem feldolgozott jó minőségű termékeket szeretnénk exportálni. A beruházásokra és a technológiai megújításra éppen ezért háromszor több forrást biztosítunk. Ebben a folyamatban pedig szívesen látjuk a japán befektetőket – tette hozzá.
A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarországon van a világ egyik legnagyobb génbankja
Az őshonos magyar fajtákban rejlő potenciál gazdaságilag is komoly lehetőséget jelent. A szőlészet kapcsán a miniszter kifejtette, elsődleges célunk, hogy a kiváló minőségű bort csináljunk és a termőhelyi sajátosságokat minél szélesebb közönség számára meg tudjuk mutatni. A magyar termelők azon dolgoznak, hogy továbbra is megkülönböztetett érzés legyen magyar bort inni. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország a továbbiakban is következetesen a szankciók eltörlését támogatja az EU-ban a fukusimai katasztrófát követően a japán élelmiszeripari termékekre kivetett, és jelenleg is érvényben levő korlátozások kapcsán. Nagy István a magyar sertéshús vonatkozásában a Japánban alkalmazott regionalizációra is felhívta a figyelmet, ebben a hazai termékek a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek. Az élelmiszer-biztonság egy bizalmi kérdés, éppen ezért hazánk kiemelt figyelmet fordít erre a területre – húzta alá a tárcavezető.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >EU irányelv: jövőre megtudhatjuk, mennyit keresnek a kollégáink
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június…
Tovább olvasom >„Az idei év legfontosabb feladata a tudásátadás” – Interjú Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2025-ben kiemelt célként tűzte ki az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >