A legtöbb árut még mindig vasúton szállítják

2008 I–II. negyedévében a szállított áruk tömege 3%-kal, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

 A szállított áruk
tömege (160 millió tonna) a külkereskedelmi
termékforgalom növekedésének is köszönhetően 3%-kal haladta
meg a bázisidőszakit. Belföldi viszonylatban a
szállított áruk tömege 3%-kal nőtt, az
áruszállítás árutonna-kilométerben
mért teljesítménye 1%-kal csökkent. A
nemzetközi áruszállításban az
árutonna-kilométerben mért teljesítmény
9%-kal, a szállított árutömeg 4%-kal bővült
a bázisidőszakhoz képest.

A közúti, csővezetékes
és belvízi szállítás 5, 6 illetve
4%-os volumennövekedésével szemben a vasúti
szállítás tömege 5%-kal csökkent. Az
árutömeg 89%-át vasúton és közúton
szállították; e két alágazat
részesedése – a belvízi, a csővezetékes
és a légi szállítás nemzetközi
jellegéből adódóan – a belföldi
viszonylatban még meghatározóbb (96%). Az
árutonna-kilométerben mért teljesítmény
(26,6 milliárd árutonna-kilométer) 6%-kal volt
magasabb, mint az előző év azonos időszakában: a
közúti áruszállításban 9%-os,
az összteljesítmény 15%-át adó
csővezetékes és belvízi szállításban
pedig 7, illetve 5%-os a növekedés. A vasúti
szállítási alágazat teljesítménye
(összteljesítmény 18%-a) 4%-kal csökkent a
bázisidőszakihoz képest.

A vasúti áruszállítás
teljesítménye a piac liberalizálása
következtében megjelent új cégek növekvő száma ellenére is a
2006-os szinten maradt. A vasúti szállítás
teret veszített a közúti áruszállítás ellenében.

A közúti áruszállítás
teljesítménynövekedése elsősorban a
szállítási ágazatokba sorolt
vállalkozások teljesítményének
tudható be, ugyanakkor nem elhanyagolható az egyéb
ágazatok részesedése: a közúton
szállított áruk tömegének 42%-át,
az árutonna-kilométerben mért teljesítmények
20%-át ezen cégek saját árufuvarozási
részlegei adják. Az egyéb ágazatokban
tevékenykedő cégek árutonna-kilométerben
való részesedése arányában azért
kevesebb, mert főként saját vonzáskörzetükben
szállítanak, kisebb távolságra.

A belvízi áruszállításban
a Duna továbbra is lényeges szerepet játszik. A
magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése
az összes szállított áruból 13%, az
összteljesítményből mintegy 10%. A magyarokon kívül főleg
német (18%), ukrán (18%), osztrák, (15%), román
(15%) és bolgár (9%) nemzetiségű hajók
játszanak szerepet az áruszállításban
a Duna magyarországi szakaszán. Az összes
teljesítmény 2/3-a átmenő forgalom, 20%-a
export, 14%-a import. Budapest-Ferihegy repülőtér
áruforgalma 33 ezer tonna volt, 1%-kal magasabb, mint egy
évvel korábban.