Magazin: A legkeményebb piacon is viruló diszkontok

A legnagyobb kihívást jelentő európai élelmiszer-kereskedelmi piacok mindig is azok voltak, ahol két vezető kereskedelmi vállalat pusztán méretéből adódóan riválisai fölé magasodott. Napjainkban az effajta dominancia eltűnőben van, és e duók közül a legjobbak is piacrészt veszíthetnek a diszkontokkal szemben. Míg a vezető piaci szereplőknek a terjeszkedés a kannibalizáció és a keresleti oldal telítettsége okán egyre kevésbé térül meg, addig a diszkontok új üzletnyitásokkal és a vásárlók pénztárcájából való egyre nagyobb részesedéssel növekednek.

A vezető nemzeti szereplők, bár méretgazdaságosság terén előnyben vannak, az alacsony népsűrűség, a kis piacméret, más földrajzi adottságok és az esetleges protekcionizmus bonyolult és drága logisztikai infrastruktúra fenntartását tette szükségessé az adott országokban. A diszkontok pedig helyzeti előnyük ellenére állják velük a versenyt, amit a nemzetközi profit, a beszerzési volumenek kapcsán kapott kedvezmények és az alacsonyabb működési költségek támogatnak. Még legkisebb, sokszor tehetős, élelmiszerre keveset költő piacaikon is türelmesen, koncepciójukat a helyi vásárlói preferenciákhoz igazítva építgették ismertségüket, aminek gyümölcsét most learathatják.

A diszkontoknak hatalmában áll tehát a piacrombolás – különösen duális szerkezet esetén, ahol a nagy szereplők belekényelmesedtek a fennálló helyzetbe, és már a nyilvánvaló veszélyre sem képesek gyorsan reagálni.