A kudarc az innováció hasznos lépcsőfoka

Mi a közös vonás egy hazai egyetem és egy nemzetközi mobilszolgáltató vállalat innovációs megoldásai között? Magányos harcosként vagy csapatban könnyebb bevezetni fejlesztéseket? Hol támadnak a legjobb ötleteink? Ezeket és még további izgalmas kérdéseket boncolgattak nemzetközi sztárelőadók és hazai szakértők február 19-én a Human Telex Consulting Merj Fejlődni! – Út az innovációhoz konferenciáján.

Tegye fel a kezét, akinek otthon, a zuhany alatt támadnak az ötletei! Ki az, akinek vezetés közben, vagy a dugóban ülve? Van, akinek futás, sport közben? Most pedig lássuk, kinek támadnak innovatív gondolati munka közben – szólította fel a közönséget Lindsy Szilvasi, a holland Studio.Why innovációs programmenedzsere, és egyáltalán nem lepődött meg, hogy míg a korábbi kérdéseknél lendültek a kezek, az utolsónál senki sem jelentkezett. Vagyis szinte mindenhol támadnak újító ötleteink, csak éppen a munkahelyünkön nem, miközben leginkább itt várják el tőlünk azokat.
A szakértő szerint a társadalmi keretrendszerek, nevelési szabályok egészen kicsi korban letörik a kreatív szemléletünket. Hiszen azt üzenik, ha hibázol, büntetés jár. Ha gyerekként kitörsz a megszokott keretek közül, könnyen megkapod a kritikát: hiszen ez a valóságban nem is így néz ki, ez csak álom, nem realitás. Ez pedig kiépíti bennünk a kudarckerülés rutinját.
„Az innováció egy szemlélet, melyben nincsenek írott és íratlan szabályok. A kudarc hasznos és értékes lépcsőfok, mely az újító gondolatainkat segíti elő. Fontos az ezt támogató, a hibázást megengedő innovációs kultúra is egy cégben, enélkül nem várhatunk el aktív hozzáállását a dolgozóktól” – hangsúlyozta Lindsy Szilvasi.
Egy szervezeten belül az is óriási kihívás, hogy miként szerzünk támogatókat az innovációs kezdeményezéseinkhez. Enélkül ugyanis nagyon hamar akadályokba ütközhetünk, elég, ha csak egy részleg mond nemet a megvalósításra – emelte ki Gijs van Wulfen, nemzetközi innovációs előadó, a FORTH innovációmenedzsment módszer alapítója.
Gondoljunk csak a szomszéd gyerekére. Ki az, aki a szomszéd csemetéjét ugyanolyan rajongással szereti, mint a sajátját? Az ötletekkel is így vagyunk: kedvelhetjük a másik innovatív gondolatát, de tűzbe csak a saját ötletünkért megyünk. Emiatt magányos harcosként szinte lehetetlen áttörő sikert elérni ezen a területen. Ha viszont csapatban gondolkozunk, és minél előbb minél több kulcsembert bevonunk az ötlet kivitelezésébe, mindenki a saját gyerekének érzi majd a projektet.
Mindezek pedig nem szektorspecifikus problémák – derült ki több esettanulmányból is. Hiszen az innovációs kultúra, az ötletekre nyitott szervezet megteremtése kapcsán éppúgy nehézségekkel néz szembe a Miskolci Egyetem, mint a vasúti fékrendszerekkel foglalkozó Knorr-Bremse vállalat, vagy akár az Orange Romania mobilszolgáltató cég. Igaz, a végeredmény más lesz – van, ahol konkrét termékfejlesztések születnek, máshol a szolgáltatások vagy a hr-rendszer újul meg –, de az oda vezető innovációs út nagyon hasonló téglákkal van kikövezve.