A KPMG szerint sikeresebbek a kifelé is nyitott családi vállalatok
Szakértők bevonása, diverzifikálás, digitalizáció, fenntarthatóság, jövőorientáltság – ezek a fő sikerkritériumok a családi tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásoknál a KPMG friss kutatásai szerint. A fenntartható és jövőorientált gondolkodásmóddal csökkenthetőek a vállalat életében esetlegesen felmerülő kockázatok, ami jelentősen hozzájárul a vállalat stabil működéséhez és a gazdasági növekedéshez. A vállalati hatékonyság növelése felelős gondolkodásmóddal, a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő felhasználásával érhető el a KPMG szakértői szerint.
Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság az üzleti életben, a vásárlóknál és a munkavállalóknál a nemzetközi és a hazai környezetben is. A KPMG a sikerkritériumokat és az összefüggéseket két kutatásában is vizsgálta. Egyik nemzetközi kutatásában csaknem 2500 családi vállalkozás sikeressége és a fenntarthatósági szemléletük közötti kapcsolatokat tárta fel, míg a másikban a családi vállalkozások felépítése, összetétele és a munkakörülmények közötti kapcsolatot vette górcső alá.
A sikerfaktorok persze sok tényezőtől függhetnek és vállalatonként némiképp egyediek is, mégis vannak olyan méretspecifikus megállapítások és összefüggések, melyek ágazatfüggetlenül segíthetik a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy hosszú távon eredményesen tudják tevékenységüket végezni.
Nem családtagok bevonása
Bár valóban igaz, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai ismerik a legjobban a saját maguk által felépített céget, ugyanakkor egy nagyobb növekedés, illetve a manapság jellemző hirtelen piaci változások olyan kihívásokat támasztanak, amely a megfelelő, gyors és sokszor hasonló tapasztalaton alapuló reagálást várja el a vállalkozástól. Ezekben nyújthat segítséget külső szakértő bevonása. Bizonyos vállalatméret felett (akár árbevételt, akár munkavállalói létszámot tekintve) lehetetlen tulajdonosként mindenhez érteni, így érdemes külső szakértő segítségét igénybe venni például az informatikai támogatásban, a növekedési vagy teljesítménymenedzsment stratégia megalkotásában vagy a marketing és kommunikációs feladatokra. Egy külső szakértő új perspektívát adhat hozzá a vállalkozáshoz, és ennek segítségével javulhat a vállalkozások versenyképessége. A KPMG felmérése szerint (KPMG – Agreus), Európában a családi vállalkozásokban az ügyvezetők csupán 26% családtag. Ezen felül az is kiderül a kutatásból, hogy legnagyobb arányban banki és finanszírozási hátterű igazgatók vezetik a vállalatokat, az összes igazgató 28%-a ilyen háttérrel rendelkezik. A többi vállalatnál a pénzügyi területen is érdemes szakértőket behozni a vállalati működésbe.
Ma Magyarországon és az Európai Unióban több olyan pályázat is elérhető, ami segíti a vállalkozásokat a külső szakmai segítség igénybevételében. Az egyik legnépszerűbbek az IFKA pályázatok, melyek vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a magyar mikor-, kis- és középvállalkozásoknak, minősített szakértői szolgáltatások igénybevételéhez. A KPMG már évek óta segíti ügyfeleit, tapasztalt és elhivatott csapatával, az IFKA pályázatokon keresztül, számos kategóriában.
Vezetőségi tagok diverzifikációja
A KPMG tanulmánya szerint sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőségi tagok között megfelelő a tagok diverzifikációja. Egy, az EU által elfogadott jogszabály szerint a nagyvállalatoknál (250 vagy több munkavállaló) 2026 júniusától a nem ügyvezetői igazgatósági tagok között 40%-os, míg az összes igazgatósági tag között 33%-os arányt kell elérnie a kisebbségben lévő nemű (jellemzően nők) igazgatósági tagoknak. Ez egyelőre ugyan csak a nagyvállalatokra fog vonatkozni, de a KPMG tanulmányából (KPMG – Agreus) látszik, hogy Európában jelenleg a családi vállalkozások igazgatóinak csupán valamivel kevesebb, mint negyede, 23%-a nő. A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy az irodai szakemberek 76%-a férfi, ami jelentős eltolódás.
A vezetőségi tagok megfelelő diverzifikációja azért fontos, mert így több perspektíva jelenik meg a döntéshozatal során, amely a vállalat számára előnyösebb döntések meghozását eredményezheti. A KPMG tanulmánya szerint azok a vállalatok, ahol az igazgatóságban megtalálhatóak női tagok, nem csak fenntarthatóbban működnek, hanem a vezető beosztású nők növelik a vállalat vonzerejét a női munkavállalók körében.
Digitalizáció
Az egyértelműnek tűnik, hogy a digitalizációval növelhető a vállalat versenyképessége, hatékonysága és profitabilitása, hiszen a segítségével redukálhatóak az adminisztratív, a működési, a beruházási költségek, és pozitív hatással van a működés megbízhatóságára is. Sőt, a projektek is nyomon követhetőbbé válnak, lehetőség lesz az összetett adatelemzésre, amivel pontosabb képet kaphatnak a vállalatok egy-egy projektről és a működés egészéről. Emellett a digitalizáció segítségével a szolgáltatást fogyasztó-központúbbá lehet alakítani, amivel növelhető az ügyfélélmény és ezáltal a hűség is.
Ezen felül a digitalizáció megnyitja a távmunka kapuit a vállalat számára, melynek segítségével a vállalatok könnyebben találják meg és vonhatják be a legalkalmasabb munkaerőt, illetve rugalmasabb munkavégzést biztosíthatnak meglévő munkavállalóiknak. A KPMG kutatása (KPMG – Agreus) arra az eredményre jutott, hogy Európában az irodai szakemberek 81%-nak van lehetősége távmunkában dolgozni, és ezen munkavállalók 11%-a teljes munkaidejét töltheti távmunkában.
Jövőorientált gondolkodásmód
A jövőorientált gondolkodásmód mindig nagyon fontos szempont volt egy vállalat életében, azonban az új EU-s ESG szabályozás következtében most fontosabb, mint valaha. Az ESG keretrendszere lehetőséget biztosít az üzleti működés felméréséhez, azonosíthatóvá és mérhetővé teszi a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait, ezáltal meghatározhatóak tudatos fejlődési irányok, valamint célirányosan csökkenthetőek a negatív hatások. Sőt, még a finanszírozás is olcsóbb lehet, hiszen a finanszírozó intézmények a kedvezményes konstrukcióknál egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a vállalatok fenntarthatósági mutatóit.
A vállalati fenntarthatósági/ESG jelentéstételről szóló irányelv (CSDR) jelentéstételi kötelezettség 2026-ban már a legtöbb nagyvállalatra érvényes lesz. A jelentésételi kötelezettség évről évre bővülni fog, és feltehetően 2029-re már szinte minden vállalatra kiterjed. Azonban addig is lesz teendőjük a kis- és középvállalatoknak, hiszen a nagyvállalatoknak a jelentéstételnél figyelembe kell venniük a beszállítóik mutatóit is. Vagyis a beszállítóknak is el kell kezdeniük a CSDR jelentéstételhez szükséges adatok gyűjtését, és ezzel együtt a zöldülési úton való megindulást. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, elveszíthetik kereskedelmi partnereiket, és jelentősen beszűkülhet számukra a piac.
A KPMG az IFKA által idén indított Környezetközpontú és energiahatékony vállalati működés és fejlesztés tanácsadáshoz tartozó kategóriákban is minősített tanácsadó, kiemelt ESG megoldásai vannak többek között gazdasági hatásvizsgálat, ESG átvilágítás és érettségi vizsgálat, valamint klíma- és dekarbonizációs stratégiaalkotás területén.
Kapcsolódó cikkeink
Az állam megteheti, hogy digitalizál, kérdés, hogy miként fogjon hozzá
A modern közigazgatás támogatja a modern gazdaságot, és a kormányok…
Tovább olvasom >Kisbefektetőknek segít eligazodni az opciók világában az Equilor legújabb könyve
Megjelent az Equilor Befektetési Zrt. edukációs könyvsorozatának legújabb tagja, „Az…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Kicsi a bors, de erős: a magyar KKV-k helyzete
Az elmúlt két hónapban a kormány az új gazdasági akcióterv…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest
Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 harmadik negyedévében a…
Tovább olvasom >Állatfeldolgozás 2024-ben: Növekvő sertés- és baromfivágások, csökkenő szarvasmarha- és juhfeldolgozás
2024 első három negyedévében vegyes eredményeket mutattak a magyar vágóhidakon…
Tovább olvasom >Lakásfelújítás: új lehetőség a SZÉP-kártyával
A kormány döntése értelmében 2025-től a SZÉP-kártyán rendelkezésre álló összeg…
Tovább olvasom >