A kormány továbbra is támogatja a külhoni magyar borászokat

Zentán is segíti a borászok munkáját egy laboratórium (Fotó: AM/Fekete István)

Nagy István kiemelte: a Schams Ferenc nevével fémjelzett tervet azzal a céllal indították el, hogy ismét felvirágoztassák a külhoni borvidékeket. ”Hogy ne hagyjuk parlagon mindazt a gazdagságot, ami a Kárpát-medence talajában, szőlőtőkéiben, az emberi hozzáértésben és szorgalomban rejlik.” Ugyanis közös érdek, hogy a történelmi borvidékeink ismét a régi fényükben tündököljenek, és olyan minőségi borokat teremjenek, amelyek megélhetést adnak a gazdáknak és büszkeséget minden magyarnak. Erőfeszítéseink, gyümölcsöző együttműködésünk ma újabb mérföldkőhöz érkezett – fogalmazott Nagy István, aki utalt arra, hogy mostantól már Zentán is segíti a borászok munkáját egy laboratórium. A tárcavezető hangsúlyozta, a Kárpát-medencében példamutatónak számít az a politikai együttműködésen alapuló termelői érdekképviselet, amelyet a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége valósít meg.

A hosszú évszázadokra visszatekintő szőlészeti-borászati örökség nemzeti kultúránk szerves része

Ettől válik igazán értékessé a vajdasági labor beruházása, amelynek jótékony hatásából mindenki részesül: a vajdasági borászok és a fogyasztók egyaránt – mondta a tárcavezető, aki arról is beszélt, hogy az itteni borok bemutatkozására jó alkalmat fog kínálni a 2025-2026-ban megrendezésre kerülő Magyar-Szerb Kulturális Évad. A magyar kormány támogatásával már számos beruházást indítottunk útjára sikerrel a Kárpát-medencében – emlékeztetett Nagy István. Hozzátette, befejeződött a gyulafehérvári érsekséghez tartozó borvidék revitalizációjának első szakasza, ahol az Agrárminisztérium által nyújtott támogatásból megújult az eszközpark, míg a Felvidéken megnyitotta kapuit a párkányi Borok Háza. Az agrárminiszter rámutatott, a Partiumban és Erdélyben már működnek azok a jól felszerelt borászati laboratóriumok, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával jöttek létre.

AM