A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés mellett

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az Európai Unió bíróságának ítéletére.

A bíróság szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni.

Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai „az Európai Unió engedte kereteken belül” tovább élhessenek Magyarországon.

A minisztérium felidézi, hogy Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, „mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél”.

Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. Az Európai Unió bírósága csütörtökön közzétett határozatában úgy ítélte meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

Az NGM szerint ugyanakkor a pálinkafőzés a történelmi hagyományok alapján a magyar kulturális örökség része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. A kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg – a bérfőzési szeszadó eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után – közölték.

Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is – hangsúlyozza az NGM.

A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. A kabinet célja, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést – írja az NGM. (MTI)