A kormány könnyebbé tenné a helyi piacok létesítését

Könnyítés lenne, ha januártól nem kellene engedély a helyi piacok létesítéséhez, elég lenne a bejelentés is. A kormány az egyszerűbb szabályozástól azt várja, hogy feléled majd a régi piacozási kedv, s a lakosság itt fogja beszerezni a friss, helyben termelt élelmiszert.

A kormány helyzetbe hozná a kistermelőket: a kereskedelmi törvény módosításával könnyítené a helyi termelői piacok létesítését. Ezzel a fogyasztók is jól járnának, hiszen lehetőségük lenne a helyben termett friss áruk megvásárlására. Ma engedélyeztetni kell az új piac nyitását, ami nemcsak hogy az EU irányelveknek nem felel meg, hanem túl szigorú feltételekhez is köti a létesítést – áll a törvényjavaslat indoklásában. A kormány úgy véli, emiatt kevés a helyi piac. Ha nem kell majd engedélyeztetni, elég lesz csak bejelenteni, reményeik szerint feléledhetnek a régi piacozó hagyományok.

A zöldség-gyümölcs szakma helyesel mindenféle könnyítést, és örül annak, hogy a jövőben elég lesz csak bejelenteni a helyi piacokat és nem kell engedélyeztetni. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) azt is üdvözli, hogy a kormány szorgalmazza az emberek visszaszoktatását a helyi fogyasztásra, vagyis megélénkítené a helyben megtermelt élelmiszerek forgalmát, például ezzel az új szabállyal is.

Mártonffy Béla elnök véleménye szerint az áruházlánci forgalom nagyon aránytalanul alakult az elmúlt időszakban. Nem az eladott mennyiségekre gondolt itt, hanem inkább arra, hogy a legkisebb faluban sem helyben veszik meg a zöldséget, gyümölcsöt, hanem utaznak érte. Leszoktak a vásárlók arról, hogy a közelben termett zöldséget-gyümölcsöt vegyenek, s ez rossz irány szerinte. Azzal, hogy a törvénymódosítás nem engedélyeztetéshez, hanem csak bejelentéshez kötné jövőre a helyi piacok létrejöttét, visszaállhatnának az egészséges arányok – vélte. Az őstermelők visszaszokhatnak arra, hogy kiszolgálják a helyi vásárlók, a helyi piac minőségi zöldség-gyümölcs igényeit. S talán visszajuthatunk oda, hogy nemcsak fűnyírás lesz az egyes portákon, hanem haszonnövényeket is termelnek majd és a felesleget újra kiviszik a piacra – tette hozzá. Erről ugyanis leszoktak az emberek az utóbbi 20 évben.

A könnyebb piacnyitás motiválhatja a helyi termelés bővülését, így színesítheti az ellátást, s ezzel megváltoztathatja a vásárlói szokásokat abba az irányba, hogy újra helyben keressék az emberek az ott termett zöldség-gyümölcsöt, illetve az őstermelőktől vásároljanak. A helyi termelők térnyerése azonban semmiképpen nem helyettesítheti a nagyüzemi élelmiszer-termelést, csak kiegészítő választék lehet – hangsúlyozta. Becslése szerint legfeljebb a teljes magyar zöldség-gyümölcs értékesítés 10-15 százalékát érhetné el ez a forgalom. Mártonffy Béla azt is nyomatékosította, hogy a piacozás kizárólag az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával és ezek ellenőrzésével képzelhető el.

A Baromfi Terméktanács igazgatója úgy véli, nehéz lesz a vásárlókat visszaterelni a helyi termelői piacokra, mert a termelés és a fogyasztás is koncentrálódott az utóbbi évtizedben, az emberek nagy része városiasodott.

Csorbai Attila több bizonytalansági tényezőt is lát a helyi termelői piacoknál, például az élelmiszer-biztonság kérdését. Attól fél, hogy megszűnhet a termékek nyomon-követhetősége, s nem lehet majd garantálni, visszakeresni a termék-eredetet. (A kistermelői gazdaságban nevelt vágóállatok értékesítése egyébként szabályozott: elméletileg csak ellenőrzött húst lehet eladni a piacon, a boltba, a vendéglátóhelynek.) Az élelmiszer-biztonság mellett az is megkérdőjelezhető szerinte, hogy a helyi termelői piacon valóban magyar terméket adnak-e majd „magyarként”. Ma például elvileg csak jelölt tojás kerülhet forgalomba, de mivel az ellenőrzés hézagos, előfordul, hogy a jelöletlen külhoni tojásból felülbélyegzéssel magyar lesz, vagy a baromfihúst magyarrá papírozzák. A piacozásnál az is bizonytalan lehet, hogy az árus fog-e számlát adni, adót fizetni – tette hozzá.

Nem tartja túl valószínűnek, hogy a baromfiért visszatérnének a helyi termelői piacokra azok, akik ma üzletekben vásárolnak, de azt is hozzátette, olyan termékekre, amiket üzletben ritkán lehet kapni (például hízott kacsa) lehet kereslet. A baromfi és tojástermelők azonban inkább a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) megerősítését látnák szívesen. A TÉSZ-ek révén ugyanis a kistermelők be tudnak kapcsolódni az értékesítésbe, mert a megtermelt kisebb mennyiségeket összeadva ki tudják szolgálni az üzletek igényeit. Az is fontos érv a szövetkezés mellett, hogy közösen képesek jobb alkukat kötni, például olcsóbban tudnak takarmányt beszerezni, vagy vágóhídi vágást rendelni.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, utána kormányrendeletben fogják meghatározni a helyi termelői piac bejelentésének és működésének részletes szabályait, amely szintén januártól lépne érvénybe – írja az fn.hir24.hu.