A konfliktusválság visszavetheti az EU fejlődését

Németország lokomotív szerepe gyengül. A globális gazdasági növekedés negatív kockázata az amerikai Fed irányadó kamatlábának emelése (dollárerősödés, az eladósodott fejlődő országok GDP-dinamikájának további lassulása, esetleges adósságválsága). A menekültválság konfliktust okoz az EU-tagországok között, érdemi döntések és magatartás hiányában visszavetheti az EU fejlődését. A gazdasági várakozások ennek ellenére az EU-ban és Magyarországon is viszonylag optimisták.

Tavaly a reálkereset a gyorsuló bérkiáramlás és a továbbra is eltűnt infláció miatt a megelőző évinél gyorsabban, 4 százalékkal bővül, és a reáljövedelem 2,8 százalékkal emelkedett. A fogyasztás dinamikája a harmadik éve növekvő reáljövedelem, a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek és a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására 1,5 százalékról 2,5 százalék körülire emelkedett. A lakosság fogyasztása azonban még így is 5-6 százalékponttal elmarad a válság előttitől, s az egy évtizeddel ezelőtti szinten lesz.

Idén a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit az szja egy százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. A nyugdíjak reálértéke – hároméves növekedés nyomán – nem változik, a fogyasztás a lakosság enyhülő terhei és a megtakarítások lassú átcsoportosítása következtében a reáljövedeleméhez hasonló ütemben, 2,5 százalékkal nő.

A beruházások a 2013–2014. évi gyors, átlagosan 8 százalékos növekedés után idén stagnálnak, jövőre mintegy 5 százalékkal visszaesnek. Az EU-támogatások kifutásával a régió több országában is csökken a beruházás, de a visszaesés messze nálunk a legmélyebb, miközben a lengyel és a román dinamika – hála az üzleti szektornak – 4-5 százalék körüli.

A magyar gazdaság a 2014. évi 3,7%-os növekedés után tavaly lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a tavalyi gyors növekedés alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztásélénkítésnek, a kiváló mezőgazdasági termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Mindebben 2016-ban nem várható kedvező fordulat, az EU-támogatások apálya mellett az üzleti szféra beruházási hajlandósága is gyenge marad, a fogyasztás bővülése viszonylag gyors, de nem gyorsuló, az export bővülésének üteme csökken, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig átlagos időjárás esetén nem lesz kiugró.

A tavalyi stagnáló árszínvonal után 2016-ban 1,7 százalékos infláció várható. Az MNB láthatóan egyre rövidebb pórázon tartja a bankrendszert, ezzel jórészt semlegesítve a bankadócsökkentés mozgástérnövelő hatását. Így aztán nem sok remény lehet a hitelállomány növekedésére. A GKI előrejelzése szerint az alapkamat – az MNB céljával összhangban – 2016 végéig nem változik, az euró árfolyama pedig a 2015. évi 310 forint után 2016-ban – éves átlagban 320 forint körül lesz. //