A kisüzemekkel szemben a nagy sörgyárak visszaélnek az erőfölényükkel?

Sörháborúról ír az Index

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által a hazai vendéglátói piacról készített ágazati vizsgálatának jelentéstervezete félrevezető, hemzseg a téves következtetésektől és látványosan szemet huny a teljes magyar sörpiacot két évtized óta különböző módon átszövő, a csapolt sört indokolatlanul megdrágító, uniós jelentőségű törvénytelenségek felett”

– idézi a Csíki Sör és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) által közösen írt, a GVH-nak címzett nyílt levél bevezetőjét az Index.

Tulajdonképpen a szervezet elemzésének az összegzéseként értékelhető ez a levél, egy terjedelmes dokumentumban ugyanis górcső alá vette az egyesület a versenyhivatal állításait, s azokra tételesen reagálva szakmai álláspontot fogalmazott meg.

A sörháború a kereskedelemről szóló 2005-ös törvény módosításáról szól, amelyet végül 2020 decemberében írt alá az akkori köztársasági elnök, Áder János. Bár leginkább sörtörvényként hivatkoztunk rá, a mögöttes szándék, a végső cél az volt, amit Kósa is közvetített, hogy

A debreceni politikus olyannyira magára vállalta az ügyet, hogy a törvénymódosítást is ő nyújtotta be, amit az Országgyűlés megszavazott. Ennek hatására a megújított jogszabályi környezetben a sörtörvény immár kimondta: a nagyüzemeknek tilos kizárólagos terjesztési szerződéseket kötni a vendéglátóipari egységekkel. Kósa azzal érvelt, hogy az említett országokban ugyanúgy a nagy gyárak uralják az egyes szegmenseket, de mellettük a kis helyi termelőknek is jut a piacból. Távlati célként fogalmazta meg, hogy 20 százalékos arányt érjenek el a kisüzemiek a nagy gyártók 80 százalékos túlsúlyával szemben, idővel nemcsak az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon, hanem az ágazat teljes vertikumában, beleértve a kiskereskedelmet is. Csakhogy értsük a 80-20 százalékos megoszlás erősen ambiciózus jellegét: a jelenkori realitás nagy jóindulattal is 95-5 százalék, a komorabb hangok szerint azonban inkább 97-3 vagy 99-1 százalék a realitás.

A mindezt sérelmező piaci szereplők nevében a szakmai szervezet első embere megállapította: a nagy gyárak így elzárják a kisüzemek elől a csapoltsör-piacot.

„Mindemellett a piaci erőfölényben lévő sörgyárak a csapoltsör-piac 75 százalékát ellátó ital-nagykereskedőknek meghatározzák továbbértékesítési áraikat, földrajzilag lehatárolják működési területüket, befolyásolják, hogy milyen termékeket forgalmazzanak, illetve milyen termékből mennyit értékesítsenek. Mindemellett adatgyűjtés nyomán azt is ellenőrzik, hogy a nagykereskedők kiknek, mit és ténylegesen mennyiért adtak el”

– így folytatódik a még élesebb hangvételű érvelés, amely lavinát indíthat el az iparágban.