A kiskereskedelem helyzete Európában 2019-ben

A vásárlóerő 2018-ban erőteljesen nőtt az Európai Unióban, elsősorban azon országoknak köszönhetően, amelyek a keleti bővítés eredményeképpen léptek be az EU-ba. A növekedésben Lettország jár az élen (+10,3 %), amelyet a Cseh Köztársaság (+9,3%) követ. Jelentős volt a vásárlóerő ugrása Lengyelországban (+7,7%) is, ahol ugyanakkor szembetűnő a tehetős és szegény térségek közti, egyre mélyebb szakadék. Eközben a nagy nyugat-európai piacokon a reálnövekedés minimális volt: Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Németországban a bolti kiskereskedelmi forgalom csak nominálisan nőtt, s egyedül Franciaországban beszélhetünk észrevehető (3,6 %-os) növekedésről. Az EU 28 országában együttesen a nominális kiskereskedelmi forgalom növekedése 1,9 %-os volt, ami nagyjából megfelel az infláció mértékének. Egészen más kép tárul elénk Kelet-Európában, ahol a csökkenő lakosságszám ellenére Bulgária (7,7 %), Románia (7,1 %) és a Cseh Köztársaság élen járnak a bolti kiskereskedelem növekedési arányát tekintve Európában. Ami hazánkat illeti, nálunk a növekedés mértéke (5,3 %) nem érte el a tavalyi szintet.

Előrejelzés 2019-re

Az európai fogyasztásra számos jelenség hat. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság, a kereskedelmi háború, a kínai exportpiacon jellemző gyengébb növekedési kilátások gyengítik a kiskereskedelem növekedési lehetőségeit, míg az erősödő munkaerőpiac, valamint a növekvő bérek és jövedelmek pozitívan hatnak rá. A GfK az online kiskereskedelem dinamikus növekedését látva az EU 27 országában a forgalmazott érték 2 százalékos növekedésével számol, ami alig haladja meg az infláció mértékét. A bolti kiskereskedelmi forgalom terén növekedés várható Spanyolországban (2,4 %), Franciaországban (2,8 %), valamint Romániában (7%) és Litvániában (5,9 %).

Költések és infláció

A 2018-as – 0,4 %-os – visszaesést követően a bolti kiskereskedelem 30,5 %-kal részesült a fogyasztói költésekből. Portugáliában és Magyarországon a bolti kiskereskedelmi forgalom a teljes fogyasztói költéseknél nagyobb mértékben bővült. Ez vezetett ahhoz, hogy nálunk a lakossági költések több mint fele a bolti kiskereskedelemben csapódik le. Az EU egyetlen más országában sem látható ilyen magas arány. A jelenség egyik oka feltehetően az online kereskedelem relatív gyengesége lehet.

Az EU-ban az árak továbbra is mérsékelten emelkednek: hiába volt 2012 óta a 2018-ban mért 1,9 százalékos infláció a legmagasabb, még ez sem éri el a gazdaság számára ideálisnak tartott 2 százalékot. Az EU-n belül a fogyasztóknak a Balti Államokban, Romániában és Magyarországon (2,9 %) kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk 2018-ban. A válság sújtotta Olaszországban az infláció 1,2 % volt, az Egyesült Királyságban és Franciaországban 2,1 %, Németországban pedig 1,9 %.

Eladóterek

Úgy tűnik, az eladótér egész Európában elérte a maximumát. 2018-ban az egy főre jutó eladótér mérete 1,13 m² volt, miközben az új kiskereskedelmi fejlesztési projektek száma csökkent. A figyelem homlokterébe a már meglévő kereskedelmi ingatlanok optimalizációja és revitalizációja került. A klasszikus bevásárlóközpontok és helyszínek elkezdtek egyfajta életmódközponttá alakulni, ahol egyre nagyobb teret kapnak a gasztronómiai, a szórakoztató, az oktatási és egészségügyi szolgáltatások.

Az omnicsatornás kereskedelem idejében, amikor az online és a bolti kereskedelem közötti határvonal egyre képlékenyebb, az eladótér termelékenysége fontos mutatószám a kiskereskedelem országok közötti összehasonlításában.

Bár az elmúlt években az online kiskereskedelem bizonyult győztesnek, a bolti kiskereskedelem is sokat fejlődött. Az eladótér termelékenysége tekintetében sok változás nem történt 2018-ban: továbbra is Luxemburg (7250 €/m²), Norvégia (6430 €/m²) és Svájc (6220 €/m²) vezet. A forgalom erőteljes növekedésének köszönhetően nőtt az eladótér termelékenysége a Cseh Köztársaságban (3510 €/ ²), olyannyira, hogy meg is előzte Németországot (3500 €/m²). //