A jövő turizmus trendjei
Hogyan néz ki a turizmus a világjárvány után? A COVID-19 megjelenéséig, amely megállította a világot, a turizmusban négy fő irányzat volt megfigyelhető – olvastuk a VIMOSZ legfrissebb hírlevelében -, ezek voltak túlsúlyban és küzdöttek azért, hogy helyet kapjanak a többi között. Az első hármat „fenntarthatatlannak” tartották. A negyedik azonban már az egyensúly keresése felé tendált.
Tömegturizmus: kirándulások emblematikus helyszínekre. Csoportban vagy egyénileg. Szűk
időbeosztással és kevés tartózkodási idővel.
Hiperturizmus: ez a legkevésbé fenntartható utazási forma. Sok repülőút és minimális tartózkodás minden egyes helyen. Ez a „fényképezz és menj” típusú turizmus. Gyakorlatilag semmit sem tesz hozzá a meglátogatott helyhez vagy a látogatóhoz.
„Alkalmi” turizmus: az ilyen típusú utazásokat nem nagyon tervezik, és általában alkalmi ajánlatoktól függenek. Ide tartoznak a hétvégi kiruccanások vagy a romantikus utazások is.
Zöld turizmus: az ökoturizmustól az ellenálló vagy kulturális turizmusig. Ezek a legújabb trendek, amelyek az utazás minőségére helyezik a hangsúlyt, és nem a műemlékek vagy híres égtájak előtt készíthető fotók számára.
Hogyan néz ki a posztpandemikus turizmus? A világjárványt követően négy új trend alakult ki. Úgy tűnik, hogy ezek velünk is maradnak, némelyikük nagyon jó hír a környezet és a turisztikai helyszínek számára.
Mikroturizmus: A világjárvánnyal való szembesülés sok emberben tudatosította a túlzott fogyasztást, amelyben a világ elmerült. Ez utat engedett a „majdnem” minimalista élményeknek. Divatossá vált a kicsi, rövid, ritka, egyedi és eredeti. Így alakultak ki a mikrokalandok, mikronyaralások, mikrofesztiválok, mikromúzeumok stb.
Utolsó esélyes turizmus: Ez az, amely olyan helyszínekre való utazást jelent, amelyek eltűnhetnek vagy drasztikusan megváltozhatnak az éghajlatváltozás miatt. Ezek közé tartoznak a különböző szigetek, amelyek az éghajlatváltozás miatt eltűnhetnek. De az erodálódott természetes vagy mesterséges műemlékek, gleccserek és még sok más.
Regeneratív turizmus: Ez az irányzat arra utal, hogy a turistáknak jobb állapotban kell elhagyniuk a meglátogatott úti célt, mint ahogy találták. A központi gondolat az utazás, de a meglátogatott helyszín javítása is, miközben a turistából igazi „cselekvőt” faragnak a nyaralás alatt.
Sürgősségi turizmus: Más néven „bosszúturizmus”, amely a globális egészségügyi válságból alakult ki. Ez egyfajta menekülés. Menj, ahová és ahogyan csak akarsz, amíg utazol. És már nem számít sem az eszköz, sem a szénlábnyom. Néha még az úticél sem. Utazunk, mert utazhatunk. És mert a korlátozások mögött ott vannak az emberek, akiknek feltétlenül szükségük van erre.
Kapcsolódó cikkeink
MTÜ: tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai a…
Tovább olvasom >MTÜ: Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
A felszolgálási díj maximum mértékét meghatározó, valamint a borravaló adómentességét…
Tovább olvasom >Nacsa Lőrinc: turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon
Turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon, amihez a vallási turizmus…
Tovább olvasom >További cikkeink
Új zseb nyílik a SZÉP-kártyán Aktív magyarok névvel
Mindenki a saját egészségének a kovácsa, az Aktív Magyarország program…
Tovább olvasom >MTÜ: tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai a…
Tovább olvasom >A 2024-es év bejglijei: Karl Cukrászda és Még1kiflit Pékség a dobogón
A Magyar Cukrász Ipartestület idén is meghirdette az Év bejglije…
Tovább olvasom >