A jövő boltja a jövő fogyasztójától függ
Alulképzettek a reklámkommunikációban a hazai ügyvezetők és a marketingesek, a középszerűség jellemzi az országot és lemaradásban vagyunk a modern eszközök terén – állapították meg szakértők a most zárult Laurel Retail 2011 kereskedelemszakmai konferencián, Siófokon. A kereskedelmi szakmának hazánkban nagyobb a felelőssége a vásárlási szokások helyes alakításában, mert a magyar fogyasztók nagy része digitálisan éretlen, és ennek megfelelően ma még kevésbé tudatosan dönt. Jön a „digitális” vásárló, csak hozzánk kicsit később.
A jövő boltja attól függ, milyen lesz a jövő fogyasztója – mutatott rá a Laurel Holding stratégiai vezetője. Juhász Attila a jövő vásárlóját úgy jellemezte, állandóan mozgásban van, mindig időhiányban szenved, de jól informált és megvan az elvárása a kereskedőkkel szemben. A szakmának a C2B fogalmához kell hozzászoknia, ami azt jelenti, hogy a jövőben a fogyasztók irányítják a kereskedőket, szolgáltatást és nem eladást várnak. A szakember hozzátette, a vásárlók harmada már ma ilyen – mobileszközökkel felszerelt, online választja ki a termékeket, megosztja tapasztalatait másokkal. A kereskedelmi szakma megkezdte a felkészülést, több nemzetközi példát tekintettek át a konferencia résztvevői, például az Auchan franciaországi Chronodrive áruházát; a dél-koreai Tesco, a Home Plus kétdimenziós QR-kód kioszkjait; a spanyol Ikea okostelefonokon futó kiterjesztett valóság programját; az angliai divatboltok varázstükrét, amellyel átöltözés nélkül felpróbálhatók a ruhadarabok.
Ma a felnőtt magyar lakosság 18 százaléka digitálisan érett és 19 százaléka nyitott a modern eszközökre, míg a maradék nagy tömeg, az emberek 63 százaléka nem tud, vagy nem akar élni az új lehetőségekkel – mutatta be kutatási eredményeit a PanMedia vezetője. Bognár Tamás hangsúlyozta, a 18-49 éves korosztályban ez az arány már kétharmad, a jövő fogyasztója mindenképpen a digitális szóval lesz jellemezhető, 63 százalékuk már ma okostelefont választana. A mobilinternet továbbra is dinamikusan nő, az Ericsson legfrissebb elemzése szerint a mai 900 millióról hat éven belül ötmilliárdra nő a szélessávú mobilelőfizetések száma.
A SuperShop ügyvezetője, Hovanyecz Norbert ehhez hozzátette, a fogyasztók elvárják a testre szabott kínálatot, amelyhez a törzsvásárlói kártyák és a mobiltechnológia adnak információkat. A SuperShopnál évente 160 millió vevőkontaktus keletkezik, amely óriási adatmennyiség, hatalmas megszólítandó tömeg. Ugyanakkor a boltválasztás 66 százaléka még mindig a szórólapok alapján dől el.
A Tescotól Méth András, bevételfejlesztési csoportvezető elmondta, Magyarországon hetente 3,5 millió vásárlót szolgálnak ki az összesen 200 áruházukban. Véleménye szerint a jövő vásárlója a két véglet, azaz a hagyományos bolti vásárló és a digitális vevő között lesz. A Tesco jövőre a 4. mobilszolgáltató lesz, így maguk is ösztönzik az okostelefonok és a mobilinternet terjedését, és bár sokkal eredményesebb lenne a digitális kommunikációra helyezni a súlyt, a kontraproduktív print szórólapokra is még sokáig szüksége lesz a ma még nagy tömegű digitálisan éretlen fogyasztóknak.
A legtöbb vásárlói döntés még mindig az üzletben dől el – érvelt az eladóhelyi marketing mellett Antal Tamás, a Mood Média régióvezetője. Persze a trend, hogy az eddigi eladóhelyi érzékszervi marketinget egyre inkább ki lehet egészíteni testre szabott mobilkommunikációval, amikor is a vevő az egyes eladóhelyi pontokon odaillő információkat kap a mobiljára, így téve élménydússá a vásárlást. Müller Pál, a Kraft Foods médiamenedzsere ehhez hozzátette, a kereskedőkhöz hűtlenné váló vásárlókban csak márkahűséget lehet kialakítani, amelyekhez a digitális kütyükön futó tartalmaknak is igazodniuk kell majd.
A Sanoma vezérigazgatója, Szabó György viszont úgy fogalmazott, hazánk diszkontország lett, a márkahűség szerinte csökken. A vásárló azt veszi meg, amit kap, ezért nagy a kereskedők felelőssége a fogyasztói szokások alakításában. A világban exponenciális változások zajlanak – gondoljunk a mobilinternet, az okostelefonok és a táblagépek terjedésére – azonban Magyarország a vásárlóerő hiánya miatt ebben is lemarad, ami makrogazdaságunkra is kihat. Végül leszögezte, a legnagyobb baj, hogy a reklámkommunikációban alulképzettek mind a hazai cégek ügyvezetői, mind a marketingesei. Marad a középszerűség, ami sajnos az országot általánosan jellemzi majd.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Budapest ad otthont szeptemberben az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak
Idén Budapest ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak (European Organic…
Tovább olvasom >Ismét sikeres megjelenés volt a Jövő Áruháza
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás hivatalos lapja a Trade magazin, amely…
Tovább olvasom >A fenntarthatóság és felelős gyártás volt idén az Alimentaria&Hostelco fókuszában
Idén március 18. és 21. között került sor az Alimentaria&Hostelco…
Tovább olvasom >