A jövő agrárgazdasága – az agrárgazdaság jövője

A Világgazdaság szervezésében megtartott, „A jövő agrárgazdasága – az agrárgazdaság jövője” című konferencián a magyar agrárágazat aktuális kérdéseit, jelenlegi teljesítményét és jövőjét vitatták meg politikusok, szakértők és az ágazat képviselői.

A konferenciát Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárának bizakodó elemzése nyitotta. A minisztérium adatai szerint 2013-ban a magyar mezőgazdaság nagyon jól teljesített, 2014 első háromnegyed évének számai is azt mutatják, hogy a növekedés megközelítette a 8 százalékot.

„2010 óta folyamatosan nőnek az ágazat beruházásai, ezzel párhuzamosan a külkereskedelem is dinamikusan fejlődik, bár az elmúlt évben az Oroszországgal szemben bevezetett embargó erre a teljesítményre komoly hatással volt. A 2014. január–novemberi időszakban az agrárexport 2,8 százalékkal csökkent, 7,3 milliárd eurót ért el – jelentősen bővült a húsok, a húskészítmények, a tej, tejtermékek, a friss zöldségek, az ehető készítmények és a feldolgozott takarmányok kivitele, de csökkent a napraforgóolaj, a cukor, az etilalkohol és az élő állat exportja” – mondta el.

Több támogatás jut Magyarországnak

A 2014–2020-as ciklusban az EU költségvetése 3 százalékkal csökkent az előző hétéves ciklushoz képest, és a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése is jelentősen, 11 százalékkal kevesebb, de hazánk ennek ellenére is 12,3 milliárd euró KAP-támogatáshoz fog jutni, mely 35 százalékkal több, mint az előző ciklusban.

Czerván György 2015 legfontosabb feladatai között kiemelte a Több munkahelyet a mezőgazdaságba! programot, és a nemzeti támogatások hatékony felhasználását. Továbbá hangsúlyozta, hogy az agrárfinanszírozás eszközrendszerét meg kell erősíteni, például a megújuló MFB-agrárhitelprogramok bevezetésével és a kapcsolódó kamattámogatás kidolgozásával. A kormány szándéka a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának további javítása az állattenyésztés javára. Az exportteljesítmény évi 10 milliárd euróra történő emelését is célul tűzték ki, 80 százalékra növelve a félkész és késztermékek arányát.

Biztos megélhetés

Viski József helyettes agrár-vidékfejlesztési államtitkár – folytatva Czerván György gondolatmenetét – a vidéki munkahelyek megőrzését, fejlesztését tartja fontosnak a versenyképesség megőrzése érdekében. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, és a folyamatos képzés. Kiemelte a Fiatal gazda tematikus programot, melyre azon 40 éves vagy fiatalabb gazdák pályázhatnak, akik első ízben indítanak önálló vállalkozást szakirányú végzettséggel. A kormány azt szeretné elérni, hogy az agráriumban dolgozók megélhetése biztosított legyen, sőt, növekedjen a foglalkoztatás, ennek érdekében a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerét szeretnék egyszerűsíteni, átláthatóbbá tenni.

Pintér Balázs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal igazgatója, kapcsolódva Viski József előadásához, a támogatások kifizetésének növekvő mértékéről beszélt. A fiatal gazdálkodóknak eddig 46,6 milliárd forintot hagytak jóvá, míg az elmúlt évben összesen 260 milliárd forintot fizettek ki az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból.

Pulai György, az MNB főosztályvezetője elmondta, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) célja ugyancsak a kkv-hitelpiac működésének helyreállítása, a hitelhez jutási korlátok oldása, ezen keresztül a gazdasági növekedés élénkítése.

„A program második szakaszának igénybevétele 601 milliárd forint volt január végéig. Ebből 152 milliárd forintot agrárvállalkozások vettek fel. A második szakaszban az első szakaszhoz képest a mikrovállalkozások súlya számottevően emelkedett, különösen az új beruházási hiteleken belül. Az új beruházási hiteleknél minden második hitel 10 millió Ft alatti. A jegybanki szerepvállalást azért kell bővíteni, mert a közepes kockázatú, de még hitelképes vállalkozások a szigorú hitelezési feltételek miatt csak korlátozottan jutnak hitelhez, de a magas hitelkamatok miatt sokuk egyáltalán nem vesz fel beruházási hitelt.”

Kevésbé bizakodó exminiszterek

Nagy Frigyes és Gráf József ex-agárminiszterek a magyar mezőgazdaság lehetőségeiről beszélgettek a kávészünet után. A két miniszter közel sem látja annyira biztatónak a jövőt, mint a jelenlegi döntéshozók.

Nagy Frigyes arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha most ő lenne a jelenlegi miniszter, kritikusan válaszolt:

„Lemondanék, ha azt várnák el tőlem, hogy a nagyüzemek részarányát 20 százalékra csökkentsem le, és a kisebb üzemek részarányát vigyem föl – mert ez egy abszolút csődhelyzetet teremtene. Nem védtük meg a magyar földet sem, csak el kell olvasni a földtörvényt, melyből kiderül, hogy magyar és uniós állampolgár is vásárolhat, a nehezítések pedig a nagyobb magyar gazdákra ugyanúgy vonatkoznak, mint a külföldi vásárlókra.”

Nagy Frigyes abban látja a megoldást, ha biztonságos megélhetést adnak a mezőgazdaságban dolgozó embereknek.

Gráf József kifejezetten veszélyesnek tartja, hogy a mezőgazdaság egyes szereplőiből ellenségképet faragnak.

„Magyarországon – sajnos – a politika mindig felülírja a gazdaságot. Az agráriumban a nagybirtokrendszernek komoly hagyományai voltak, termelésben, technológiában is az élvonalhoz tartozott. És őket ellenségnek kikiáltani, kihúzni alóluk a földet nagy hiba. Fontosnak tartom, hogy a hazai termelők összefogjanak, együttműködjenek, mert a szövetkezetek tudják felvenni a versenyt a külföldi versenytársakkal. Az azonban komoly gondot fog jelenteni, hogy a 2014–2020-as ciklus pályázati pénzeinek elköltésére már csak öt év maradt a hét helyett.”

A mérleg két serpenyője

Raskó György agrárvállalkozó az új földtörvény gazdasági és társadalmi hatásairól tartott előadást.

„Az új földtörvény célja, hogy növekedjen a vidéki foglalkoztatás, erősödjön a falvak népességmegtartó képessége és a családi középbirtokok váljanak domináns szereplővé a mezőgazdaságban. Ezzel párhuzamosan csökkenjen a gazdasági társaságok és szövetkezetek szerepe a termelésben. A cél a gazdasági társaságok kiszorítása a földhasználatból.”

Raskó a törvény pozitív hatásaira is kitért, mely segíti a közepes és nagyméretű családi gazdaságok életképessé válását – ez mintegy 25 ezer egyéni gazdaságot érint –, mert e körben jelentős birtokméret-növekedés várható. Hozzátette, hogy ha a termőföld ára alacsony szinten marad, a bérleti díjak reálértékben már középtávon is csökkenhetnek. Azonban a negatív hatásokra is felhívta a figyelmet.

„A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenni fog. A drámai mértékű elszegényedés és vele párhuzamosan a preferált kör gyors meggazdagodása miatt a szociális feszültségek éleződni fognak. Az állatállomány a szarvasmarha esetében biztosan csökkenni fog, a sertés esetében a mai alacsony szinten való stagnálás a valószínű. 200-300 milliárd forintra becsülhető a gazdasági társaságok vagyonvesztése a birtokméretkorlátok miatt. Ennek hátterében az áll, hogy a preferált kategória, azaz az 50-500 hektáros vállalkozások jellemzően szántóföldi növénytermeléssel foglalkoznak, munkahelyet alig teremtenek.”

Minőségi generációváltás szükséges

A nap zárásaként magyar vállalkozók a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez szükséges tényezőkről vitatkoztak. A beszélgetésben részt vett Bárány László, a Mastergood cégcsoport elnöke, Gáspár Gyula, az Agropoint ügyvezetője, Oláh Attila, az ESRI Magyarország ügyvezetője és Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Bárány László szerint szakmai tudásban nagyon le vagyunk maradva, pedig a tudást soha egyszerűbben és olcsóbban nem lehetett megszerezni, mint most. „A hazai iskolák fiataljai úgy kerülnek ki az életbe, hogy nem rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültséggel – tette hozzá –, ezért egyrészt magamnak kell kinevelni a következő generációt, másrészt külföldről kell importálnom szakembereket.”

Gáspár Gyula ezzel szemben úgy véli, hogy a magyar fiatal gazdák felkészültek, és képesek helyt állni a nemzetközi piacon. „A mostani beruházásoknak mind az exportképességünk növekedését kell szolgálnia” – jelentette ki.

Oláh Attila az új technológiák alkalmazására hívta fel a figyelmet, melyek költség és termelékenység szempontjából is javítják a gazdák helyzetét a piacon.

Vancsúr Gyula a legnagyobb erőt a kis- és középvállalkozások összefogásában látja, melyek a holland példát követve, együttműködve visszaküzdhetik magukat a következő 20 évben a világ gabonatermelési élvonalába.

Mizsei Károly