A jó, a rossz és az új – így alakul az élet a műanyagtilalom után
A környezetkímélő vendéglátóipari csomagoló- és evőeszközök folyamatos fejlődésének lassítója az árérzékenység; a műanyagtermékek teljes betiltása csak félreértés; a szakma különféle, a műanyagot kiváltó termékekkel próbálkozik – többek között ezeket tudtuk meg a piac néhány meghatározó képviselőjétől.
A 2021 nyarán bevezetett műanyagtörvény elnevezése nagyon megtévesztő volt – véli Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezető tulajdonosa. – Bár a megjelent kormányrendelet egyértelműen megírta, milyen eszközökre vonatkozik a tiltás, sokan – elsősorban a sajtóban megjelent hírek alapján – úgy értelmezték, hogy minden egyszer használatos műanyagot érint. Ez a mi ügyfeleink körében is félreértésre adott okot, pedig a rendelet nem vonatkozott például az elviteles dobozokra, sőt egyes habdobozokra sem. Egyedül a műanyag szívószálak, evőeszközök, keverőpálcák, műanyag tányérok és egyes habtermékek kerültek kivezetésre.
– Bár a köznyelvbe a szabályozás valóban úgy került be, hogy a műanyag termékek betiltása, valójában csak bizonyos egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatala lett betiltva – erősíti meg Stampf Kriszta, az Ecocatering Kft. ügyvezetője –, ezeket tavaly július óta nem lehet már gyártani és importálni sem. Ugyanakkor a meglévő – a jelek szerint bőséges – készleteket még fel lehet használni.
Az ártényező
– Az éttermi csomagolóeszközök piaca az elmúlt 2 év során, mennyiségben legalábbis biztosan, eltolódott a lebomló termékek irányába, részarányuk egyre nagyobb – elemez a szakember. – Ugyanakkor a pandémiával az árérzékenység növekedett, a vásárlói fizetőképesség érezhetően csökkent. A legkézenfekvőbb a csomagolóanyagon spórolni. Van olyan, aki váltana, de persze olyan is, aki addig műanyagot fog használni, amíg még lehet, és majd csak a kényszer fogja rábírni a váltásra. Az a trend nem vagy alig jellemző, hogy aki már egyszer elkezdett lebomlót használni, az visszaváltana. A lebomló csomagolás ára 1,5-2-szerese a jó minőségű műanyagénak.
– A komposztálható/lebomló termékek árát sok minden növeli – húzza alá Győrvári Gábor. – A papír, fa és más természetes anyagokból történő előállításnak vannak mennyiségi korlátai. Az új technológiára való átállás is jelentős beruházásokkal járt a gyártóknak, ami természetesen megjelent az árban is. Átlagosan 30-40%-kal kerülnek többe, mint a hagyományos termékek.
Több mint 10 éve működünk a piacon, azt gondoltuk, hogy minket már nem érhet meglepetés, az elmúlt két év azonban próbára tett minket is. Feltöltött raktárkészlettel fogadtuk a megnövekedett igényeket – nem volt ritka, hogy cégek a szokásos mennyiség akár négyszeresét is berendelték.
Minden évben kérdőíves közvélemény-kutatással és az eladásokat is elemezve figyeljük, miként vált a piac környezetbarát eszközökre. A trend a folyamatos növekedés volt, ám a műanyagtörvény például nem adott különösebb lökést a lebomló eszközök piacának. A pandémia pedig kifejezetten lassította, hiszen nem azt volt a szempont, hogy a vendégterük bezárására kényszerülő éttermek „zöld” csomagolást használjanak, hanem hogy egyáltalán csomagolni tudjanak elvitelre.
Az elmúlt két évet leginkább a fesztiválok sínylették meg: sorban maradtak el a legnagyobb tömegeket vonzó események. Korábban valóban érzékelhető volt, hogy a fesztiválok „zöldülnek”. Elsősorban újra-poharakat használtak, illetve papír hamburgertálcákat. Ez a trend bizonyára folytatódni fog az idei nyáron is.
Ok és okozat
– A fenntartható eszközök leginkább Budapesten és Pest megyében fordulnak elő nagy számban – állítja Stampf Kriszta –, vidéken ez talán még kevésbé mondható trendnek. A változások a legmarkánsabban a nagyobb fesztiválok vendéglátásában érzékelhetők: már nem csak elvárás a lebomló, de elindult egy igény arra, hogy ellenőrizzék is.
Jellemzően az ételkiszállítást vállaló éttermek, kávézók, cukrászdák vásárolnak tőlünk, de egyre több rendelés érkezik nem gasztrós oldalról (irodák, egészségügyi intézmények), és nagy számban vannak magánvásárlók is.
– A házhozszállítás mára kényelmi szolgáltatássá lépett elő – véli Keve Zsuzsa, az Ecocatering környezetvédelmi tanácsadója. – Ezt elősegítette a hosszan elhúzódó pandémia miatti home office munkavégzés, a maradék időt inkább másra szánják az emberek, mint a konyhában eltölteni. Szinte nem találni olyan ételt-italt, amit ne lehetne házhoz rendelni. Másik jelenség, hogy megjelent a piacon egy úgynevezett másodvonalas termékcsoport, jellemzően Távol-Keletről: érkeznek nem megfelelő minőségű, tanúsítvány nélküli környezetbarátnak mondott termékek. Emiatt változatlanul fontos az edukálás hírlevélben, weboldalon, telefonon, hogy az első találkozás egy ilyen termékkel ne keltsen rossz benyomást a vásárlókban. Még saját termékeinket is érdemes rendszeresen tesztelni.
Sokan összekeverik a lebomlót a papírnak látszóval (tésztásdoboz, papírpoharak), ahol a bevonat gyakran műanyag. Erre azért is fontos figyelni, mert a műanyag és a komposztálható termékek más-más hulladékkezelést igényelnek, így keveredésük komoly problémát okozhat.
Igények és válaszok
– A fenntartható eszközök használata a vendéglátásban elsősorban szegmensfüggő – hangsúlyozza ki Győrvári Gábor. – A pizzériák büszkén állíthatják, hogy 100%-ban lebomlóba csomagolnak, a belvárosi éttermek jó része sem engedheti már meg magának, hogy ne a komposztálható dobozokat válassza. Ezzel együtt a vendéglátóhelyek – és persze a vendégeik – nagy része továbbra is árérzékeny; amíg egyértelműen nem kerül betiltásra, addig a hagyományos csomagolást fogják választani. A mi elemzéseink szerint a vendéglátósok nagyjából 40%-a használ már valamilyen lebomló eszközt.
Beszerzőink folyamatosan pásztázzák a piaci kínálatot. Minden újdonságból termékmintát kérünk, és teszteljük forró ételekkel, illetve, hogy meddig tartja meg biztonsággal a bele töltött tartalmat. Nagyon jók a tapasztalataink a cukornád tálakkal. Ezek előállításához a cukorgyártásból visszamaradt száraz, pépes anyagot használják, nem használnak ragasztóanyagot, csupán a nagynyomású préselésnek köszönhetően készül el a vízzáró, +200 fokot bíró elviteles doboz. De a biomassza evőeszközök is remek fejlesztésnek bizonyultak – ez egy svéd, díjnyertes találmány. Gyakorlatilag a fafeldolgozás után megmaradt anyagokat használják fel, mégsem „fa ízű” a termék.
Legváltozatosabb kivitelben azonban a zsírzáró réteggel rendelkező Food N Go papírdobozainkat tudjuk kínálni. Ezeket és más hasonló egyedileg gyártott környezetbarát termékeket saját márkanevünk alatt hozzuk forgalomba.
Stampf Kriszta kiemeli:
– Az evőeszközök piaca az, ami nagyban változott, pont a szabályozás miatt. A jó minőségű CPLA evőeszközök sajnos az új szabályozás hatálya alá tartoznak – hiába növényi alapanyagú, komposztálható termékek voltak, ma már nem árusíthatjuk őket. Ez nagy hiányt hagyott a lebomló csomagolóanyagok terén, a piac most új utakat keres, és egyelőre úgy tűnik, hogy az irány a többször használatos lesz. Ebből ma már kapható környezetbarátabb változat is, amely újrahasznosítható, és mivel farost magas arányú hozzáadásával közel 40%-kal csökkenteni lehetett a polimer arányát, így a termék ökológiai lábnyoma kisebb, mint a hagyományos műanyagból készült evőeszközöké.
Szeretnénk a fesztiválokon túlra, a lakosság számára is kiterjeszteni a lebomló termékeink visszagyűjtését és komposztálását, mert így valóban megvalósulhatna a körforgás. //
A hatóság elégedett
Az egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalát korlátozó rendelet hatályba lépése óta eltelt év alatt nagy előrelépések történtek ezek vendéglátó szektorból történő kivezetése terén – mondta el kérdésünkre Tóth Dávid, a Nébih Vendéglátás és Közétkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője. – Ma már nem hat újdonságként a papír szívószál vagy a fa evőeszköz.
A legtöbb vendéglátóhely azonnal elkezdett stratégiát tervezni, felkutatták a rendelkezésre álló alternatív lehetőségeket. Tapasztalataink alapján elsősorban papír és fa alapanyagú egyszer használatos eszközökre tértek át, azonban előfordulnak egyéb új alternatívák is, mint például kukoricakeményítő, kukoricarost, búzakorpa, cukornád alapú eszközök. Látható az igyekezet az egyszer használatos műanyag termékek kivezetésére, folyamatosak a fejlesztések, viszont a nagy mennyiségű, kedvező árú eszközök gyártáshoz több időre van szükség.
Több vállalkozás a betétdíjas vagy visszaváltható eszközök mellett tette le a voksot. Ezen a rendszeren belül is két irány látszik kirajzolódni. Akik nem tudják megvalósítani az egységükön belül a mosogatás feltételeit, de eltökéltek a hulladékcsökkentésben, olyan szervezetekhez csatlakoztak, amelyek vállalják a begyűjtés, mosogatás, visszaszállítás logisztikai hátterét. Emellett sokan döntöttek úgy, hogy a vendéglátóhelyen belül saját maguk alakítják ki a fertőtlenítő mosogatás feltételeit.
A Nébih a hatósági ellenőrzések során vizsgálja az egyszer használatos műanyag eszközök kivezetését a vendéglátó szektorból, azonban bírság kiszabására ez idáig nem került sor. //
Kapcsolódó cikkeink
Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >