A jéggyártástól a jeges teáig
Hogy a szocializmus bomlása mivel kezdődött, ki tudja? Ami tény, hogy 1970-ben Pepsi kólát gyárthatott az akkor még FÁJIV nevet viselő FÁÜ. Villamoson járó ügynökök ma már nincsenek, de nem csak ez változott, amióta a PepsiCo tulajdonos is egyben. Az egyre több önállóságot kapó magyar leányvállalat a nemzetközi stratégia részeként a második számú kólás cégből a szomjoltó piac vezetőjévé akar válni – és a legjobb úton halad.Szikvíz- és jéggyártással kezdődött a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari ZRt. története, az államosítások után. Ezért akkor még Ü helyett JI, vagyis Jégipari szerepelt a rövidítésben. Az üdítőitalok gyártása 1954-ben indult, olyan márkanevekkel, mint a Bambi vagy az Utas.
Aztán 1968-ban jött az Új Gazdasági Mechanizmus, amely teret engedett a „hanyatló kapitalizmus” néhány „mételyének”. A Pepsi Cola Company 1969-ben franchise szerződést kötött a FÁJIV-val, így vált jogosulttá a fővárosi cég a Pepsi-termékek forgalmazására az ország középső részén. Az amerikaiak hamarosan országos lefedettséget értek el más magyar kulcscégekkel kötött hasonló disztribúciós szerződések révén. A FÁJIV azonban 1970-től nem csak teríthette, hanem gyárthatta is a Pepsi üdítőit, a behozott koncentrátumért cserébe pénz helyett almalével, paradicsomsűrítménnyel fizetve.
Jegyeket, rendeléseket kérem felmutatni
A FÁJIV 1968-tól ügynöki hálózatot tartott fenn Budapesten. A kapitalista értékesítési mód szocialista válfaja úgy nézett ki, hogy az ügynökök céges flotta híján villamossal járták a körzetükbe eső boltokat, és gyűjtötték össze a megrendeléseket. Amit aztán a vállalat győzött kielégíteni: a Pepsi termékek iránt túlkereslet volt jellemző.
Részben ezzel magyarázható – persze a piaci verseny alapvető hiányán túl –, hogy a rendszerváltás idején a vezetési stílus gyártásközpontú volt, miközben a cég gyártósorai korszerűtlenné váltak. Így amikor 1993-ban a Pepsi Co. a FÁÜ Rt. részvényeinek többségi tulajdonosa lett, gyökeres átalakításokra kényszerült a vállalati kultúrában, mentalitásban.
– Néhány év alatt több száz millió dollárt invesztált a Pepsi a cégbe. Az intenzív fejlődés korszaka volt ez 1995-ig – idézi vissza Dr. Miklósvári Géza, a FÁÜ ZRt. vezérigazgatója. – Az évtized második felében megváltoztak a piaci körülmények. Az erősödő nemzetközi láncokkal együtt fejlődött a kereskedelmi márka is, amely a kisebb üdítőital-gyártók és az olcsó „B” márkáik számára a túlélést jelentette.
Ezzel együtt változott a disztribúció is. A FÁÜ 1992-1996 között az országos bolti jelenlét érdekében depóhálózatot hoztak létre. Az ország 11 pontján gyűjtötték össze a megrendeléseket, és szállították ki közvetlenül a boltokra az árut. Jelentősen megnőtt a szállítási kapacitás, és 48 órára rövidült a kiszállítási idő. A nemzetközi láncok országos hálózatának (és raktárbázisainak) kiépülése és az italra szakosodott nagykereskedők megjelenése azonban átfedéseket, felesleges láncszemeket hozott létre a disztribúcióban. Így a depók nagy részét a FÁÜ felszámolta, most vegyes eszközökkel teríti a termékeit – de alapvetően az erős területiképviselő-csapatára támaszkodik.
Időben nyitottak
A nyugat-európai tendenciák közül egyre érzékelhetőbb nálunk is a csökkentett kalóriatartalmú üdítők iránti igény. A gyümölcslevek között végre fejlődésnek indult a prémium kategória. Az ásványvíz-piacon nem is annyira a fogyasztás emelkedése újkeletű, hanem a szénsavmentesek látványos térnyerése. És divatba jöttek, jönnek olyan új szomjoltó kategóriák, mint a jeges tea vagy a sportital.
Az amerikai cég – érzékelve a világszintű változásokat – már egy évtizede határozott és következetes innovációba és vállalatfelvásárlásba kezdett. A PepsiCo kínálatát gazdagítja ma a világ legnagyobb gyümölcslé- (Tropicana), jeges tea- (Lipton Ice Tea) és sportital- (Gatorade) márkája. Ez utóbbi például az amerikai sportital piac négyötödét uralja. Így tehát a világtrendekre még mindig fáziskéséssel reagáló magyar piacra már erős márkákat, kiforrott fejlesztéseket tudott felvonultatni.
A PepsiCo tíz év alatt a világ negyedik legnagyobb élelmiszeripari vállalata lett. A Pepsi ma már nem pusztán a két nagy „kólás” cég egyike, hiszen összforgalma nyolcvan százalékban nem a szénsavas üdítőitalok értékesítéséből származik. Az elmúlt tíz évben lendületes növekedésének köszönhetően maga mögött hagyta árbevételben történelmi riválisát, a Coca-Colát.
A nem szénsavas üdítőitalokból származó árbevétel aránya érzékelhetően növekszik a magyarországi eladásokban is, bár a vállalatcsoport egészére jellemző nyolcvan százalékos arányt még nem érte el. A jövőben azonban minden bizonnyal közelíteni fog ehhez az értékhez, hiszen öt termékkategóriában – ásványvizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, sportitalok, jeges teák – a Pepsi közel kétszáz féle italterméket forgalmaz Magyarországon.
Kiforrott szereposztás
A FÁÜ az összes szénsavas üdítőitalt itt gyártja, soroksári üzemében. A Liptont azóta nem, hogy úgynevezett aszeptikus gyártással készül: ilyen gépsor a csehországi üzemben van.
A márkák gondozása, támogatása alapvetően az anyacég által kijelölt keretek között, de a helyi kreativitásra és önállóságra nagymértékben támaszkodva folyik. Kivéve az ásványvízpiacot, ahol – mint ahogyan a legtöbb országban – az erős helyi márkák mellett a nemzetköziek csak a prémium kategória keskeny szeletét tudják kihasítani. Itt a Kristályvíz (és most már a Harmatvíz) kizárólag a magyar leányvállalat kompetenciájába tartozik.
Így köszönnek vissza a kezdetek: 50 éve a FÁJIV szinte monopolhelyzetben volt – az akkor 2 liter/fő fogyasztással „büszkélkedő” – magyar ásványvízpiacon, ma pedig jogutódja, a FÁÜ vitézkedik az ugyanonnan származó termékkel az egyik legjelentősebb piaci szereplőként.
– Ma már kiforrott a szereposztás marketingkérdésekben az anyavállalat és a magyar csapat között – állapítja meg Dr. Miklósvári Géza. – A Pepsi márka imázsa a zenére és a futballra épül, nemzetközi sztárokkal. De például, ha mi egy magyar sztárt is szeretnénk beépíteni egy-egy ilyen kampányba, annak semmi akadálya. Így történt ez Gera Zoltán vagy Rúzsa Magdi esetében is. Sőt, most már létezik olyan, több országban vetített Tropicana-reklám, amelyet nálunk találtak ki és készítettek el.
„Küzdelmes, de korrekt”
A kereskedelemmel, ahogy Dr. Miklósvári Géza fogalmaz, „küzdelmes, de korrekt” kapcsolatot ápolnak.
A vezérigazgató szerint a beszállítók helyzetét általánosságban az nehezíti meg leginkább, hogy a kereskedelemben sem a szereplők száma, sem a pozíciója, de még a különféle csatornatípusok aránya sem „állt be”, mindenki próbálkozik.
– A FÁÜ hazai piaci stratégiájában nem várható jelentősebb változás – tekint előre Dr. Miklósvári Géza. – Megtettük a szükséges reakciókat a piac változásaira. Erősítettük a cukormentes Pepsi Max imázsát és reklámozását, túl vagyunk a Tropicana sikeres bevezetésén, bővítettük az ásványvíz-választékunkat, és megújítva versenyez a Lipton is a jegestea-piacon, csak hogy a legfontosabbakat kiemeljem. Ma már tehát nem csak egy „kólagyártó” vagyunk, hanem egy több lábon álló, nagyon széles portfolióval rendelkező, a legfrissebb fogyasztói trendekre megoldásokat kínáló vállalat, aki a szomjoltó kategóriában domináns szerepre tör.
Szalai László
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete
2024. december 10-én délben megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete…
Tovább olvasom >Rekordszámú feladatot oldottak meg az iskolások: az Etesd az Eszed oktatóprogram népszerűsége töretlen
Véget ért a Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért és az Okos…
Tovább olvasom >A TikTok hódítója: Dubaji csokiőrület a Lidlben
A karácsonyi ünnepek közeledtével egyre nagyobb kereslet mutatkozik egy igazán…
Tovább olvasom >