A hulladéktörvény újratárgyalását szorgalmazza a szakma

A termékdíjas szabályozással már megtépázott gyártói felelősség elvét egyszerű adózási kérdéssé alacsonyítja az új hulladéktörvény, így megszünteti a gyártó érdekeltségét a helyes hulladékgazdálkodásban – hangzott el „A gyártói felelősség érvényesülés és a hulladékgazdálkodási jogszabályok alakulása hazánkban és Európában” című szakmai szemináriumon.

A gyártók, önkormányzatok és hulladékkezelési közszolgáltatók képviselői egyetértettek abban, hogy az új hulladéktörvény elfogadása komoly problémákat okozhat a lakossági hulladékkezelés rendszerében és versenyhátrányba hozza a hazai környezetipar szereplőit.

Európa legtöbb országa a gyártói felelősség elvére (Extended Producer Responsibilty –EPR) épülő rendszert alkalmazza, azaz a gyártók az általuk alapított koordináló szervezeteken keresztül gondoskodnak a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről, néhány országban azonban az állam által kivetett adóból finanszírozzák a hulladékhasznosítást, így például Dániában és 2012-től Magyarországon is. A PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) ügyvezető igazgatója, Joachim Quoden úgy látja, hogy az egyes országokban alkalmazott hasznosítási rendszerek kiválasztását az adott ország hasznosítási célkitűzései, anyagi lehetőségei és a lakosság gyűjtési szokásai is befolyásolják.

A hulladék visszanyerési rendszerek országonként eltérőek, az Európai Bizottság megbízásából készült „Use of Economic Instruments and Waste Management Performances” felmérésből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azok a nemzetek mutatják, amelyek együttesen alkalmazzák a gazdasági szabályozó eszközöket, és a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezeteken keresztül finanszírozzák a hasznosítást. Ilyen modellt képvisel például Ausztria, Belgium és Németország, de visszatér az EPR rendszerhez Hollandia is: a csomagolást terhelő adót az ipar által finanszírozott csomagolási hulladék begyűjtési rendszer váltja fel 2013. január 1-jétől. A 2008-ban bevezetett csomagolási adó – amely megfelel a magyar termékdíjnak – eltörlését elsősorban a költségcsökkentés szándéka motiválta. Becslések szerint a csomagolási adó eltörlésével és a gyártói felelősségi rendszer visszaállításával nemzetgazdasági szinten évente mintegy 115 millió eurót spórolhatnak a hollandok.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen részt vettek a PRO EUROPE tagszervezetek vezetői is, hogy megismerjék az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozást, amelyet 2014-től kíván bevezetni a magyar kormány. A tervezett hulladéktörvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, valamint több EU tagállam is kifogásokat emelt, elsősorban a többségi magántulajdonú közszolgáltató cégek államosítását bírálva. Ennek ellenére az Országgyűlés október 8-án megszavazta a törvényt, a köztársasági elnök azonban megfontolásra visszaküldte, igaz, nem a legfőbb érdemi kifogásokra hivatkozva, hanem az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) minősítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség hiánya miatt.

A törvénnyel kapcsolatban az önkormányzatok képviseletében Habis László, Eger Megyei Jogú Város polgármestere fogalmazott meg aggályokat, vitatva a gyakorlati megvalósítás alapos előkészítettségét. A közszolgáltatók adminisztrációs feladatait növeli, hogy 2013-tól a hulladékgazdálkodási engedély és a közszolgáltatási engedély mellett meg kell szerezni az OHÜ minősítését is.

A hulladékgazdálkodásban érintett szakemberek egységesen úgy látják, hogy a hulladéktörvény újratárgyalása jó alkalmat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan rendelkezéseit, és jobban figyelembe vegyék a lakossági és a szakmai érdekeket.