Magazin: A holnap hústrendjei – Az IFFA Nemzetközi Húsipari Szakvásárról jelentjük

Dátum: 2019. 06. 13. 07:00

Világszerte növekszik a húsfogyasztás, bővül a kényelmi termékek köre, mind nagyobb a hús feldolgozottságának foka; mindezek által pedig az ipar, valamint a kereskedelem által létrehozott érték is. Így aztán kellemes, optimista hangulat jellemezte az IFFA hat napját május elején Frankfurtban.

Eladás – és minden, ami húsról és hentesárukról szól. Ezzel a mottóval kimondottan hús és húskészítmények kiskereskedelmi értékesítését szolgáló új, korszerű üzletberendezéseiket állították ki cégek. Rendelkezésükre állt az új 12-es csarnok két szintje, amelyek külön-külön is nagyobbak, mint egy futballpálya. Szakértők pedig naponta tartottak előadásokat a fogyasztási, vásárlási és értékesítési trendekről a 11-es csarnokban kialakított IFFA Forumon.

Akkor kell árat emelni…

Márkaépítés, különbözni a versenytársaktól, alkalmazottak motiválása, vállalkozások, cégek adása és vétele – ezekről a témákról szólt a 11-es csarnokban kialakított IFFA Forum egyik nagy érdeklődéssel kísért előadása, „Legsikeresebb ajánlások a húsos szakma számára” címmel. Fritz Gempel német vállalati tanácsadó és gazdasági mediátor először arra hívta fel a figyelmet, hogy az áremeléseket alaposan meg kell tervezni, és kialakítani rájuk valamilyen rendszert. Az alkalmazottak bére ugyanis növekszik, de nagyobb mértékben, mint az eladásokból eredő haszon.

„Nem akkor kell árat emelni, amikor szükséges, hanem minden alkalommal, amikor csak lehet” – hangsúlyozta. Ahhoz pedig, hogy a kereskedők megfelelő árakat alakítsanak ki, három dolgot tart szükségesnek: „Kalkulálni, számokat összehasonlítani a versenytársakkal, és megbecsülni, figyelembe venni a vásárlók fizetőképességét.

Következő lépés: úgy kialakítani a hűtőpultot, hogy az támogassa az áremelkedések elfogadását. Érzékeltetni valamilyen módon, hogy az áremelés összefügg az alkalmazottak bérének növekedésével. Továbbá ezt a többletértéket célszerű kommunikálni mind a munkatársak, mind a vevők felé. Gempel szerint abban mindenkinek egyet kell értenie, sőt, hinni benne, hogy „a mi boltunkban kapható termékek megérik az árat, amit kérünk értük”.

Hozzáteszi: érdemes begyakorolni, hogy bátran kimondjuk az árakat, és rögtön hozzájuk tegyünk valamilyen indokot, érvet is. Ajánlja továbbá a kereskedőknek, hogy készüljenek fel rá, ha a vevők észreveszik az áremelést és szóvá is teszik, akkor annak okát el tudják mondani.

 

 

 

Növeljük a vevők hajlandóságát!

„Áremelkedést azzal is megindokolhatunk, ha felépítjük saját márkánkat. Mindent úgy érdemes csinálni, hogy növeljük a vevők hajlandóságát a magasabb ár megfizetésére” – mutatott rá Fritz Gempel, és hozzátette: „Ezzel kapcsolatban beszélhetünk az állatvédelemről, fair kereskedelemről, klímavédelemről, prémium termékek többletértékéről és hasonlókról is.

További lehetőségként említette a kellemes kiszolgálást a pultnál, az önkiszolgáló részben pedig különleges termékek kínálatát. Szintén számít ebből a szempontból a bolt berendezése, a személyzet öltözete és az árucikkek csomagolása. Amikor az árakat a vevők megítélik, pozitívan befolyásolja őket az előadó szerint az is, ha egy termék az adott településen, helyben készül vagy legalábbis a környéken.

Ami pedig Németországban az arányokat illeti: diszkontok működési költségéből 3 százalék jut a dolgozókra, szupermarketekben, ahol pultnál is van kiszolgálás, már 18–27 százalék az arány, hentesáru-szaküzletekben pedig 27–42 százalék.

Ötletek, újdonságok, párbeszéd

Ami a kiállítói oldalt illeti, 49 ország 1039 cége mutatta be újdonságait, megvalósított ötleteit az üzletmenet fejlődéséhez a feldolgozás valamennyi fázisában, mind kisiparosok, mind nagy húsipari vállalatok szakemberei számára.

Richard Clemens
igazgató
Német Élelmiszergyártógép-
és Csomagológép-gyártók
Szövetsége

„Tükrözte az IFFA azt is, hogy konjunktúra van a húsfeldolgozó berendezések gyártásában, ahogyan korszerű csomagolóberendezésekre is egyre többet költenek az érintett vállalatok” – nyilatkozta egy sajtótájékoztatón Richard Clemens, a Német Élelmiszergyártógép- és Csomagológép-­gyártók Szövetségének igazgatója. – „Az IFFA a világ húsiparának csúcstalálkozója, ahol a holnap termelésének trendjeit mutatták be. Itt alakul a húságazat jövője innovációk, intelligens megoldások és a piaci szereplők intenzív párbeszéde révén.

Maximális értéket létrehozni

Legfontosabb trendek, amelyekről 149 ország 67 ezer látogatója tájékozódhatott: digitalizálás, okos húsfeldolgozás, élelmiszer-biztonság növelése mellett kézzel végzett munkafolyamatok automatizálása, valamint a feldolgozás fejlesztése darabolástól porciózásig, továbbá csomagolásig.

Wolfgang Marzin, a frankfurti vásárvállalat elnöke egy tájékoztatón kijelentette:

„A mostani intenzív versenyben minden piaci szereplőre nagy nyomást gyakorol az árharc. Ez a húsipari gépek gyártásánál többek között odavezetett, hogy a cégek higiénikus, hatékony és gazdaságos feldolgozó berendezéseket fejlesztettek ki, amelyekkel maximális értéket lehet létrehozni.

Sikeres magyarok 1: klipsz és hurok Békéscsabáról

„Egyszerű terméket gyártunk, csak nehéz csinálni” – így mutatja be harminc éve Békéscsabán alapított, általa vezetett Mening Hungary Zrt. nevű cégét dr. Nagy László a csomagolóanyagok gyártóinak 11-es csarnokában. Státusza menedzser és mérnök egy személyben. Ő a két magyar kiállító egyike.

„Szárazárukhoz klipszet és hurkot kínálunk. Mind a kettő olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni. De ha egy rúd szalámit rosszul zárnak le, akkor több ezer forintos kár keletkezik.” – mondja.

Termékeik majdnem száz százalékát külföldön adják el. Kis szakmát képvisel, világszerte öt-tíz jelentős gyártó van. Ezen a háromévenként tartott vásáron dr. Nagy most hetedszer állít ki:

„Egyrészt azért fontos kijönni, mert az ember mindig lát új dolgokat. Tájékozódunk, hogy jó irányban fejlesszünk, és innovációink piacképesek legyenek. Azon kívül, mivel harmincöt országba szállítunk, és ide jönnek partnereink is, Frankfurtban mindegyikkel tudunk találkozni.” Szavait rögtön alátámasztja, hogy szinte végszóra megjelenik egy rokonszenves szentpétervári ügyfél, aki húskészítményeket gyárt, és több mint tíz éve dolgozik együtt a békéscsabai vállalattal.

 

 

Sikeres magyarok 2: nyomdagépek Lengyeltótiból

Nyomdagépek a húsiparban is kellenek. Erre alapította a másik magyar kiállító cégét, a Varga-Flexo Kft.-t Varga Endre 1993-ban fiával, Varga Dénessel együtt Budapesten. Nagy teljesítményű flexonyomó, lamináló, tekercsvágó és kliséragasztó gépeiket Lengyeltótiban lévő üzemük gyártja.

„Nagy teljesítményű gépeink széles kínálata számára a magyar piac kicsi, és csak forgalmunk fele jut rá. Másik fele exportból származik” – tájékoztat Varga Dénes igazgató, és hozzáteszi: „Két gépet egybe, laminálót és tekercsvágót a világon csak mi építünk.

Nyomdagépeikkel régóta a jobban profilba vágó düsseldorfi Drupa vásáron szoktak szerepelni. Viszont kevés cég gyárt nyomdagépet vevőik, a húsipar beszállítói számára. Ezért őket célozták meg, amikor három éve kipróbálták az IFFA-t. Érdemes volt kiállítani, úgyhogy megint eljöttek.

„Üzletet kötni vásáron sohasem szoktunk” – mondja Varga Dénes. – „Jönnek tájékozódni a cégek felső vezetői, velük lehet érdemben tárgyalni. Arra is nagyon jó egy ilyen vásár, hogy az ember benne van a szakma, a piac vérkeringésében. Partnereinkkel így is tartjuk a kapcsolatot, aminek lényege, hogy tájékozódjunk, kicseréljük információinkat.

 

 

Bajai Ernő