A hitelezési fordulat késhet

A magyar gazdaság 2014-ben bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak.

Folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfliktusba került az EU-val, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest.

A magyar gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, ez nemcsak lényegesen gyorsabb az EU 1,3 százalékos átlagánál, de Írország után a legmagasabb az EU-ban. A GDP – a régió országai közül utolsóként – elérte a pénzügyi válság előtti (2007) szintet.

A foglalkoztatottak száma a 2013. évi 1,7 százalék után 2014-ben jelentősen, 5,3 százalékkal nőtt. A valós javulás sokkal kevésbé látványos. A növekmény mintegy fele a közmunka bővítésének következménye, de szerepe volt a szűk értelemben vett költségvetési szektornak, az iparnak és a külföldi munkavállalásnak is. 2015-ben a foglalkoztatásban legfeljebb egy százalék körüli növekedés várható, nagyobb részt ismét a közmunka bővítésének hatására. A munkanélküliségi ráta a 2013. évi 10,2 százalékról 2014-ben 7,7 százalékra csökkent, s idén további szerény (0,3 százalékpontos) mérséklődés várható, szintén a közmunka kiterjesztése hatására.

A foglalkoztatottak száma 2008 és 2014 között – a válság hatására bekövetkezett, több mint százezres csökkenést követően – 250 ezer fővel bővült, amelyből nagyjából 150 ezer fő a közfoglalkoztatott, közel százezer pedig a külföldön munkát vállaló, vagyis a valós hazai foglalkoztatás a GKI becslése szerint csak a válság előtti szintet érte el (miként kb. a GDP is).

A magyar gazdaságban 2014-ben folytatódott a pénzügyi GDP egy évtizede tartó szűkülése, s ebben idén sem várható változás. A hitelállomány is tovább csökkent, de a vállalati hiteleké már enyhén bővült (változatlan árfolyamon számolva lényegében stagnált). Idén még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. A bankrendszer tavaly elszenvedett rekordvesztesége a kormányzati lépések (elszámolás) következménye, de a szektor jövedelmezősége idén tovább romlik. A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik 2016-ra bővíteni a gazdasági növekedés forrásait, 2015-ben azonban a hitelezésben csak stagnálás, a vállalatoknál enyhe emelkedés valószínűsíthető. A lakosság szempontjából egyes brókercégek és kisebb bankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a stabil banki eszközöket is. Az érintettek kompenzációjára nem áll rendelkezésre elegendő forrás.

Magyarországon 2014-ben az árszínvonal 0,2 százalékkal csökkent. Ez részben a világszerte alacsony árdinamikából adódik, de komoly szerepe volt a hazai ún. rezsicsökkentésnek is. Ennek nagy része az energia lezuhant világpiaci ára révén egyelőre fenntarthatóvá vált. Idén változatlan maradhat az árszínvonal. A GKI azzal számol, hogy a FED az év közepétől elkezdi a kamatemelést, de kis lépésekben és szünetekkel. Ennek ellenére Magyarországon a jelenlegihez képest csökkenő alapkamatra és éves átlagban 315 forint/euró árfolyamra lehet számítani (leginkább azért, mert az MNB mérlegtöbblete így érhető el)