A helyi termékeknek kiemelt szerepük kell legyen
A helyi termékek révén csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag van „közel” egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakul köztük. Helyi termékek vásárlásával a helyi termelőket, élelmiszer-feldolgozókat is segíthetjük.

(Fotó: NAK)
A rövid ellátási lánc (REL) és annak értékesítési formái rávilágítanak arra, hogy hogyan csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, és hogyan lehetséges, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető legközelebb legyen egymáshoz.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nyolc városban tartott „Helyi termék” rendezvényt
A tavaszi négy után októberben újabb négy helyszínen, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Kislépték Egyesület közreműködésével. A rendezvénysorozat előadásai is rámutattak arra, hogy növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását, legyen az akár regionális, közösségi értékesítés, vagy jól működő térségi piacok útján. A magyar gazdálkodók országszerte minőségi élelmiszereket termelnek, cél, hogy elsősorban a hazait kínáljuk, fogyasszuk. A helyi termelők hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez, népszerűsítik a magyar ízeket, a magyar gasztronómiához biztosítják az alapanyagokat, és a fogyasztóknak módjuk van személyes kapcsolatot építeni velük. A helyi termékek megvásárlásával segíthetjük a vidéki termelők gyors piacra jutását, a vidéki lakosság megélhetését és a vidék megtartóerejének biztosítását.
A rendezvényeken elhangzott előadások a tavaly kiadott Helyi termék kézikönyv témáit járták körül, fejezeteinek témaköreire fókuszálva
Szó volt egyebek közt az élelmiszergazdaság sajátosságairól és fejlődési lehetőségeiről, a megreformált élelmiszerláncokról és élelmiszer-feldolgozásról. Továbbá olyan innovatív megoldási lehetőségekről, trendekről és eszközökről is, amelyek a helyi termék előállítókat segíthetik értékesítési lehetőségeik fejlesztésében vagy bővítésében. Számos helyi jó gyakorlatot és helyi termék előállítót is megismerhettek az érdeklődők a rendezvényeken. A nyitó esemény április 25-én, Budapesten volt, amit tavasszal helyszínként Pannonhalma, Paks és Hajdúböszörmény követett. Az őszi programoknak Pécs, Zalaegerszeg, Nyíregyháza és Szolnok adott otthont. A NAK a tavaszi rendezvényekhez kapcsolódóan egy kiadványba is összegyűjtött több példaértékűen működő gazdaságot, jó gyakorlatot, valamint az aktuálisan felmerült kérdésekre adott válaszokat. A kézikönyv itt érhető el.
NAK
Kapcsolódó cikkeink
NAK: az áprilisi fagyok jelentős károkat okoztak
Az áprilisi fagyok jelentős károkat okoztak számos gyümölcsösben. A gazdálkodók…
Tovább olvasom >Új elemekkel bővült a kereskedelmi célú állattartó telepekre belépők kötelező nyilvántartása
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy 2025.…
Tovább olvasom >Órákon belül felszámolják a rábapordányi telepet, de a vírus megállításához minden állattartó fegyelmezettsége kell
Órákon belül felszámolják a ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött rábapordányi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Föld napja: Felemás a magyar lakosság klímatudatossága
Április 22-e a Föld napja, így kifejezetten aktuális kérdés a…
Tovább olvasom >Országos kampányt indított a Tej Terméktanács a trappista sajt népszerűsítésére
A Tej Terméktanács országos marketingkampányt indított a hazai előállítású trappista…
Tovább olvasom >Bizalomzuhanás a globális gazdaságban az amerikai vámháború nyomán
A világgazdaság vezető szereplőinek gazdasági bizalmi indexei jelentősen romlottak az…
Tovább olvasom >