A hazai olcsóbb

A nyár sem hozta meg a várva várt változást, és a sorra megjelenő statisztikák is megerősítik mindazt, amit a kisebb-nagyobb kereskedelmi egységek vezetői nap mint nap tapasztalnak. Szűkül a piac, csökken az elkölthető pénz mennyisége. Ilyenkor a reménybeli vevők inkább otthon maradnak, s kevesebbet költenek. Nem az üzlet felelős vezetője rontott el valamit, ugyanis nem lett több a magyarok fizetése, nem bővült az elkölthető pénz. Amint az egyik piackutató is megállapította, csökken a napi fogyasztási cikkek piaca, az otthoni fogyasztás szerepének a felértékelődése hazánkban is megfigyelhető.A pénzszűkére a háztartások reagálása kiszámítható volt. Az egyik, tipikusan a válság hatására kialakult fogyasztói viselkedés az otthoni fogyasztás szerepének a felértékelődése. Mindez érzékelhető, hiszen a fogyasztói magatartás – az otthon főzés – változása hatással van a termékkategóriák vásárlási trendjére is, amelynek következtében előtérbe kerülnek az alapanyagok, a friss élelmiszerek kategóriái, valamint a hűtött ételek. De kevesebb jut a szolgáltatóknak is, pontosan látható az üzletek piperecikkeinek fogyási statisztikáin, hogy inkább otthon készül a frizura, mint a fodrásznál. De így van ez a hajfestéssel is.

A változás jól jött a gazdáknak, hiszen a nem éppen kedvező időjárás miatt is drága friss termékeiket most jobban keresik, de javulhat a hűtőipar értékesítési mutatója is. Az élelmiszerbiznisz vezértermékének mondják a gabonát. Ha bő a termés, a húst sem drágíthatja a magas takarmányár, de olcsóbb lehet mindenféle pékáru, és hatással van más termékekre is, hiszen a megszokott áregyensúly nem változtatható. Az idei év azonban nem kedvezett a búzának és a gazdáknak. Ráadásul egyes régiókban az állandó nedvesség sokat rontott a búza minőségén, hiszen az errefelé szokatlan időjárás kedvezett az emberre, állatra veszélyes mérgeket termelő gombabetegségek elszaporodásának. Mindezek miatt a gabona ára napról napra emelkedik, s ennek hatása máris érzékelhető a lisztárak változásában. A pékektől kapott információ szerint az aratás előtti kilónkénti 46–55 forintos lisztárak az első lépcsőben a 62–75 forintos szintre ugrottak, az áremelést még augusztusban újabb, jó tízforintos ugrás követte.

Mindez hatással lesz a sütőipari termékek árára, bár a kenyér árszerkezetében egyforma – egyharmad-egyharmad – arányban osztozik az alapanyagok beszerzési ára, a munkabér és az energiaköltség. A liszt árának növekedése végett és a gyenge forint miatt dráguló import hatására a kenyér előállításának költségeiből az alapanyag legalább 50 százalékkal növekszik. Ez pedig óhatatlanul megjelenik majd a sütőipari termékek árában is.

A világszerte emelkedő gabonaárakról elmondható, hogy a mostani helyzet ugyanolyan, mint a 2007-es, amikor nem a valós piaci helyzet, hanem a spekuláció tüzelte az árakat. Így van ez most is, igaz, Oroszország és Ukrajna a szárazság és a tüzek miatt egyre kisebb termésbecsléseket ad ki. Ilyenkor a gabonatőzsdéken megjelennek a pénzügyi befektetők és az árak máris emelkednek, de amint ők eltűnnek a tőzsdékről, normalizálódik a helyzet.

A gabona azonban a legtöbb élelmiszer árát is meghatározza, a takarmánygyártók máris elkezdték emelni az árakat, ami drágítja az állattartást. A malomipar azért sincs könnyű helyzetben, mert nemcsak kevés, ennek következtében drága a termés, de még a minőséggel is baj van. A termelőktől tudjuk, hogy van, aki az idei, gyengébb minőségű étkezési búzáját tavalyi takarmánnyal javította fel, s így tudta eladni.

Kevés és drága a zöldség, a gyümölcs. Gondolhatnánk, ilyenkor legalább a gazdáknak jó. De nem, mert érdekképviseleti szervezetük, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint az idei esztendő minden szempontból a zöldség-gyümölcs termelés mélypontja. Miközben a májusi időjárás miatt a termés 35-40 százaléka tönkrement, a minőséget a jégverés és a gombafertőzések is rontották. Történik mindez akkor, amikor a feketén értékesített termékek aránya eléri a 35-40 százalékot.

A hazai fogyasztási viszonyokat jól jellemzi az is, hogy például az alkoholos italok vendéglátóhelyi fogyasztása helyett inkább hazaviszik a boltban vagy a nagyobb tételben, diszkontban vásárolt innivalót.