A hazai biotermék túlnyomó része külföldön talál piacra

A különböző foglalkoztatási, szociális programokban jelentős szerephez juthat az élőmunka-igényes biotermelés – állítják szakértők, akik szerint rövid időn belül akár meg is lehetne többszörözni a termelésbe bevont területek nagyságát. Itthon – főképp a magas árak miatt – egyelőre csak lassan nő a natúr termékek iránti kereslet, így ezek túlnyomó része külföldön talál piacra.

Ma már se szeri, se száma a bioélelmiszereket reklámozó híreknek, recepteknek, bioboltoknak. Sokan ugranak is ezekre, veszik a bio-, öko- vagy natúr termékként kínált zöldséget, gyümölcsöt, krumplit, paradicsomot, cukkinit, banánt, tejterméket, ivólét, lekvárt, tésztát, húsféléket, sőt bort és pálinkát, még akkor is, ha zsebüket igencsak próbára teszi a vásárlás. Az ilyen termékek árcéduláin többnyire dupla akkora, vagy annál is nagyobb szám szerepel, mint a „közönséges” árukéin.

Bár az igaz, hogy bővül az egészséges élelmiszerek rajongótábora, messze vagyunk még attól, hogy ideálisnak lehessen mondani a hazai biogazdálkodás arányát. Mint Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, jelenleg 120-130 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás Magyarországon, ez a teljes művelésbe vont terület 2,4 százaléka. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan fölötte van az 5 százaléknak, a legjobbak – így például Ausztria – a 20 százalék körüli arányt közelítik. A szakember kívánatosnak tartaná a tízszázalékos hányad elérését. Ez nem irreális terv, főleg, ha sikerül kiaknázni a hazai és uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket. Roszík Péter sokat vár a készülő új vidékfejlesztési stratégiától is, melynek most zajlik a társadalmi vitája. Úgy látja, a különböző foglalkoztatási programokban, a szociális földprogramokban is jelentős szerephez juthat a biogazdálkodás. Ez a típusú termelés ugyanis igencsak komoly élőmunkát igényel. A kormányzati tervek szerint egyébként 2015-re 200 ezerre nőhet, s további öt éven belül akár 350 ezer is lehet a hazai bioterületek nagysága.

Az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements – Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) felmérése szerint Európa legtöbb országában bővül a biotermékek iránti kereslet. A rendelkezésre álló 2009-es adatok szerint az unió államaiban együttvéve 260 ezer gazdálkodó végzi ezt a tevékenységet, a termelésbe bevont terület nagysága 8,3 millió hektárra tehető.

Nyugat-Európában gazdasági világválság ellenére sem esett vissza a biotermelési, -vásárlási kedv, nálunk azonban megtorpant a piac és csak lassan nő a kereslet. Az ökotermékek éves hazai forgalmát egyes szakértők 20-25 milliárd forintra teszik. A szűkös vásárlóerő miatt a termékeknek csak kisebbik része landol itthoni kereskedőknél, zömük, 80-90 százalékuk külföldön kel el. Svájc az egyik legnagyobb felvevőpiacunk, ott részben helyi fogyasztásra, részben pedig, feldolgozottabb formában reexportra kerül a magyar áru. Nem véletlen, hogy a szakma szeretné elérni, hogy a kínálatban ma még domináló alapanyagok mellett növekedjen a magasabb feldolgozottságú termékek aránya. A termelést egyébként hasonló struktúra jellemzi, mint a hazai agrárgazdaság egészét – mutatott rá Roszík Péter –, de van néhány kultúra, amelyet különösen kedvelnek a gazdák, ilyen például a tönkölybúza, az olajtök és a szőlő, gyümölcs, melyre viszonylag könnyen lehet pályázati pénzeket szerezni.

Sokan nincsenek tisztában, mi is tartozik a biotermék fogalmába. Fontos, hogy a termesztés, illetve tenyésztés vegyszermentesen történjen, a biogazdaság területe minél messzebb legyen a szennyező ipari, egyéb létesítményektől, s minél kevesebb gépi segítséget vegyenek igénybe a munkák során, maga a termék előállítása pedig környezetkímélő módon történjen. Egyes kutatások szerint a bioélelmiszerek tápanyagtartalma akár a duplája is lehet a hagyományos termékekének. Tévhit azonban, hogy ezekben az élelmiszerekben semmilyen adalékanyag nincsen, hiszen a távolabbról beszerzett termékek, alapanyagok hosszabb élettartamához, illetve bizonyos kórokozók távoltartásához szükség lehet ezekre, ám csak szigorúan korlátozott mennyiségben. Persze nem árt tudni, hogy a világban vannak olyan szakvélemények is, melyek szerint koránt sincs bizonyítva, hogy egészségesebbek lennének a bioélelmiszerek, a vita még tart.

Az ökotermékek magasabb árát elsősorban a termelési kockázatokkal magyarázzák a szakértők. Mivel nem használnak vegyszert az előállításuk során, sokkal inkább megsínylik az időjárás viszontagságait, a kártevők pusztításait. S azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott területen kisebb a betakarítható mennyiség, mint a hagyományos termelés esetében. Érdemes azonban megbizonyosodni arról, hogy valóban biotermék-e az, amiért végül kifizetjük a magasabb árat. Jó tudni, hogy amelyik terméken nincs rajta a hivatalos tanúsítvány jelzése, az jogosulatlanul, megtévesztően használja a „bio” vagy „öko” megnevezést.

A Nielsen piackutató egyik közelmúltban készített nemzetközi felmérése szerint bioterméket csak minden nyolcadik magyar szokott vásárolni, míg Európában átlagosan minden harmadik. A magyarok fő szempontnak tartják, hogy a bio egészségesebb. Ugyanakkor sokan vannak, akik nem engedhetnek meg maguknak ilyen drága termékeket.

A bio hazai híveinek fontos szempont a GMO-mentes táplálkozás. Mások szerint előnyös, hogy környezetkímélő módon folyik az előállítása. Vannak szkeptikusok is, akik egyszerűen nem hiszik, hogy a bioélelmiszerek tápértéke magasabb lenne vagy egészségesebbek volnának. A magyarok negyede (Európában 12 százalékos ez a mutató) nem jut el olyan üzletbe, ahol bioterméket árusítanak – írja a Világgazdaság Online.