A hajózásban a hiszti rossz tanácsadó, vallja az egykori MAHART vezér, hajózási szakember, Szalma Botond.
Szalma Botond, a PlimSoll Zrt elnöke volt a FutureTalks podcast vendége volt, aki elmondta, hogy mindkét nagyapja a MAHART-nál dolgozott, a testvére és a rokonai közül mindenki tengerész volt. A hajózáshoz való vonzódás tehát adott volt az életében. Később a MAHART-nál végig járta a ranglétrát, és ma is logisztikával foglalkozik. Úgy véli, hogy a világon van jövője a hajózásnak, viszont Magyarországon már kevésbé. Fontos lenne itthon is a hajós képzés beindítása, a teherhajózás fejlesztése, a folyókat karban kellene tartani, sőt a vízlépcsőket is meg kellene építeni, például Bős-Nagymarosnál. A folyókat az ivóvíz ellátásunk, a mezőgazdaság és a horgászok, sportolók miatt is rendbe kellene tenni a szakember szerint
A környezetvédők sokszor anarchistaként viselkednek, nem értik a logisztika és a hajózás működését. Érdemes lenne szakemberekre bízni ezeket a döntéseket. A Szuezi-csatorna miatt is elindult a közelmúltban egy hiszti – állítja a szakember: „Megállt egy jó nagy hajó a csatornában, ami valóban probléma, különösen annak, akinek a konténerei vannak a hajón. De az nem igaz, hogy itt a világvége, mintha megállt volna a Föld forgása. Egymilliárd dollárt kértek az arabok az eset miatt. Holott a valóságban nem történt semmi visszavonhatatlan, hiszti és a pánik ellenére volt, aki került és volt, aki késett, de az összes várakozó hajó átkelt a csatornán.” A logisztika egy olyan iparág, ahol pontosan meg kell nézni, hogy mi történik az adott logisztikai lánccal. Jelen esetben az a szállító, aki a hajóival Afrikát kerültette, az plusz költségekkel szembesült, holott csak lassítani kellett volna a hajókat Gibraltártól Szuezig. Ez a csatorna probléma leginkább a mediterrán régiónak fájt, ahol a kikötők kikerülnek a nemzetközi forgásból.
Mindemellett Szalma Botond úgy látja, hogy a hajózásnak van jövője világviszonylatban. 50 év múlva sokkal könnyebben fogunk energiát előállítani, a komputerizáció is sokat segít, és a környezetvédelmi szempontok is beépülnek a logisztikába egyre inkább. Ha kíváncsi arra, hogy hol tart ma a világon a hajózás? Mit tesznek a környezetvédelemért a legnagyobb hajóstársaságok és milyen az uniós hajózási logisztikai stratégia, akkor hallgassa meg legújabb podcastunkat! Iratkozzon fel a Trade Magazin youtube csatornájára: FELIRATKOZÁS
Kapcsolódó cikkeink
CÖF-CÖKA: a multinacionális cégek a kis falvakat is vegyék fel a kiszállítási portfóliójukba
A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány…
Tovább olvasom >Kánya Kata: mindenki felelős a saját életéért!
Kánya Kata nem kér a titulusokból, abban hisz, hogy mindenkit…
Tovább olvasom >Magyarországon elsőként szerzett uniós fenntarthatósági hitelesítést a HelloParks Fót csarnoka
A Futureal-csoporthoz tartozó ipari ingatlanfejlesztő HelloParks FT1-es raktárcsarnoka megfelel az…
Tovább olvasom >További cikkeink
A kézműves vagy a Temu jelző lesz a fa alatt? – felmérést készített a Meska magyar kézműves oldal
A Meska online kézműves piactér felmérése szerint az emberek közel…
Tovább olvasom >DRS-rendszer Magyarországon: tanácsok a sikeres visszaváltáshoz
2024. január 1-jén indult el Magyarországon a DRS (Deposit Return…
Tovább olvasom >Önálló vállalkozásba szervezi víz- és prémiumital-üzletágát a Nestlé
A jövő év elejétől globálisan önálló vállalkozásba szervezi víz- és…
Tovább olvasom >