A háború mezőgazdasági vonatkozásairól, a KAP Stratégiai Tervekről és a magyar aszályhelyzetről is tárgyaltak az uniós agrárminiszterek Brüsszelbe

Szerző: Trademagazin Dátum: 2022. 07. 18. 10:42

Európát a háború és a brüsszeli szankciók miatt válság sújtja, amely az élelmiszerellátásra és árakra is kihat. A magyar agrárminiszter Brüsszelben is szót emelt amellett, hogy békére és azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat. Nagy István elmondta, hogy a magyar KAP Stratégiai Terv a következő hetekben kerülhet lezárásra. A magyar kezdeményezésre napirendre került rendkívüli aszályhelyzet miatt pedig a gazdákat mentesíteni kell a kaszálási kötelezettségek alól hangsúlyozta a tárcavezető a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén Brüsszelben.

Aggasztó az aszályhelyzet

Az agárpiacok helyzetével kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy olyan brüsszeli politikára van szükség, amely csökkenti a helyzet kiszámíthatatlanságát. Kiemelten fontos az ukrajnai régiók mezőgazdasági tevékenységének stabilizálása, hiszen a világnak szüksége van az ott megtermelt terményekre mind a humán élelmezésben, mind pedig az állati takarmányozásban. Ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat, valamint működő megoldásokat kell találni a fekete-tengeri kikötők blokádjának feloldására. A terménytárolók tele vannak, így nincs hely az idei termés számára, a háború miatt a gazdák pedig az idei vetést sem tudják elvégezni a földeken, ezért háromévnyi gabonatermés is veszélybe kerülhet – tette hozzá.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy hazánk kérésére szerepelt a Tanács napirendjén a Magyarországot sújtó rendkívüli aszályhelyzet. Egyértelmű, hogy a kialakult körülmények között a gazdáknak segítségre van szükségük, ezért Nagy István több javaslatot is megfogalmazott az Európai Bizottság számára. Ennek eredményeként a gazdák várhatóan idén is számíthatnak az emelt összegű előlegfizetésre. Az agrárminiszter emellett arra kérte a Bizottságot, hogy a II. pilléres agrár-környezetgazdálkodási támogatások esetében biztosítson mentességet a szankciók alól a 2022-es évre. Nem büntethetők azok a gazdák, akik a kaszálási, szárzúzási és silózási műveleteket azért voltak kénytelenek hamarabb elvégezni, hogy csökkentsék a rendkívüli aszály hatásait és takarmányt mentsenek az állatok számára. Ezzel az időjárási helyzettel nem számolhattak, amikor önkéntesen csatlakoztak ezekhez a programokhoz, hangsúlyozta a miniszter.

A 2023-tól induló új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó Stratégiai tervek kapcsán Nagy István azok mielőbbi elfogadására szólított fel. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a gazdáknak legkésőbb nyár végén meg kell hozniuk a vetésszerkezetre vonatkozó döntéseiket, amihez ismerniük kell az új szabályokat és feltételeket, hogy meg tudjanak felelni az új KAP követelményeinek. A magyar tervvel kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a Bizottsággal, amelyek lezárása a következő hetekben várható. Az őszi munkákat leginkább befolyásoló vetésváltás szabályaiban már sikerült előzetesen megállapodni Brüsszellel. Eszerint a gazdálkodóknak főszabályként a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblájukon el kell végezniük. Ugyanakkor élhetnek azzal a rugalmassággal, miszerint egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltás így legfeljebb 3 év alatt kell, hogy megtörténjen. Fontos eredménye a tárgyalásoknak, hogy a vetőmag hibridkukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. A gyakorlati alkalmazás szempontjából üdvözlendő, hogy a vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető. Fontos segítség a legkisebb gazdaságoknak, hogy a 10 hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodóknak egyáltalán nem kell alkalmazniuk a vetésváltási szabályokat – emelte ki az agrárminiszter.