A gyártókat és importőröket is érinti az újonnan bevezetett hulladékgazdálkodási kötelezettség

A cikk a Trade magazin 2023/8-9. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Dr. Bán Kristóf
jogi szakértő
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

Az Európai Unió törekvései között az elmúlt években központi helyet foglalnak el a zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagok, közöttük az EPR-rendszer bevezetésének alapjául szolgáló hulladékgazdálkodási irányelvek. Az újonnan bevezetett szabályozás célja, hogy a hulladék minél magasabb arányban kerüljön újrahasznosításra olyan körforgásos gazdasági modell megvalósításával, ahol az adott termék életútja a gyártástól kezdve a hulladékká válásán keresztül az újrahasznosításig nyomon követhető, és mindezen modell költségeit az érintett termékek gyártói viseljék.

Az állami hulladékkezelési feladatok ellátására vonatkozó koncessziós jogot a MOL Nyrt. nyerte el 2023 júliusától. Ennek következtében a MOL által alapított koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”) végzi Magyarországon az állami hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat, és felelős ennek keretében az EPR-rendszer működtetéséért. (Az EPR-rel kapcsolatos feladatok állami feladatkörbe tartozása nem nevezhető egyébként általánosnak az EU-ban.)

Az újonnan felállított rendszer egyik legfontosabb kérdése, hogy mely termékek minősülnek körforgásos terméknek és esnek az EPR-rendszer hatálya alá? A jelenleg hatályos szabályok szerint az EPR-kötelezettség Magyarországon az EU által előírtnál szélesebb kört fed le, és így kiterjed a csomagolásokra, az egyes egyszer használatos és egyéb műanyagtermékekre (pl. poharak, zacskók), az elektromos és elektronikus berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, a gépjárművekre, a gumiabroncsokra, az irodai és reklámhordozó papírra, a sütőolajra és -zsírra, a textiltermékekre, valamint a fából készült bútorokra.

Amennyiben valamely gyártó vagy importőr az EPR-rendszer hatálya alá tartozó terméket hoz forgalomba, köteles regisztrálnia az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál („OHH”), továbbá telephelyenként naprakész és részletes nyilvántartást kell vezetnie a forgalomba hozott körforgásos termékekről, és erről negyedévente jelentést kell tennie az OHH-nak. Ezen új adatszolgáltatási kötelezettség a belső adat- és információkezelési rendszerek átalakítását, továbbá a hulladékkezelési folyamatok teljes felülvizsgálatát, vállalaton belüli újraszabályozását teheti szükségessé.

Az EPR-rendszer a kötelezettekre telepíti a körforgásos termékek életciklusa végén szükséges hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás és ártalmatlanítás, tehát a hulladékkezelési feladatok finanszírozásának terhét. A kötelezetteket leginkább érzékenyen érintő díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatalnak minősül többek között körforgásos termék tulajdonjogának ingyenes vagy visszterhes átruházása, külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, valamint a saját célú felhasználás esetköre.

A gyártói felelősségi díj megfizetése helyett a kötelezetteknek úgynevezett egyéni teljesítésre is van lehetősége, ebben az esetben a kötelezett többek között a körforgásos termék saját telephelyén való átvételére, hasznosítására és ártalmatlanítására köteles.

Az elmúlt időben megjelent cikkekben kevesebb figyelmet kapott, de a gyakorlatban mégis nagy jelentőséggel bír, hogy az EPR kötelezettség alá eső hulladék – főszabály szerint – kizárólag a MOHU részére adható át, amiért a MOHU kompenzációs díjat fizet. Ennek megfelelően a kötelezetteknek felül kell vizsgálniuk, hogy a működésük során keletkezett hulladékok – így különösen csomagolások, gyártási selejtek, illetve bármely egyéb melléktermék – körforgásos terméknek minősül-e, és amennyiben igen, azzal összefüggésben a vállalkozás miként tesz eleget az adminisztratív és díjfizetési kötelezettségeknek, továbbá azokat a MOHU részére adja-e át. //