A GVH vizsgálja a ScienNet és Lyoness közösségeket

A sajtóban széles nyilvánosságot kapott, hogy különböző hatóságok vizsgálatot folytatnak a „ScienNet” vásárlói közösséget szervező vállalkozások ellen. Az ilyen profilú cégek ellentmondásos tevékenysége a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is feltűnt.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt már egy hónapja folyik az eljárás a Sciennet és a Lyoness rendszerek működtetetésében részt vevő vállalkozások ellen – olvasható a szervezet közleményében.
A GVH  2009. november 2-án indított eljárást a ScienNet International LLC és a Headmin Marketing és Adminisztrációs Kft. ellen. A versenyhatóság arra gyanakszik, hogy a két vállalkozás tisztességtelen módon befolyásolta a fogyasztókat és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.
A GVH vizsgálatával szeretné tisztázni, hogy a ScienNet rendszerrel kapcsolatos kommunikáció egyes elemei jogszerűek-e. A versenyhatóság az alábbi kérdésekre keresi a választ:
Megalapozottak-e a „Gazdagodjon meg költekezéseiből”, „Függetlenítheti magát anyagilag”, „azonnali jóváírás” szlogenek?
A tájékoztató anyagokban megfelelő módon feltüntetésre került-e, hogy 1-1,5 százalékos kezelési költség felszámított?
A vállalkozások informálták-e a fogyasztókat arról, hogy tízezer forint alatti jóváírás az árengedményszámlán csak évente egyszer kerül kifizetésre?
Nem megtévesztő-e, hogy bár nemzetközi törzsvásárlói közösségként népszerűsítik a rendszert, de a rendelkezésre álló adatok alapján csak Magyarországon tevékenykedik?
Valószínűleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sérti az is, hogy a ScienNet rendszer keretei között a fogyasztók juttatást kaphatnak ugyan, de ennek alapfeltétele más fogyasztók ScienNet rendszerbe történő aktív beléptetése.
A GVH még október közepén, hasonló okok miatt indított eljárást két másik, ugyancsak vásárlói közösség szervezésében érdekelt vállalkozás, a Lyoness Hungary Kft. és a Lyoness Holding AG ellen. Velük kapcsolatban is az a gyanú merült fel, hogy tisztességtelen módon befolyásolták a fogyasztói döntéseket és feltételezhetően megsértették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát – írja a Világgazdaság Online.