Magazin: A globális minimumadó bevezetése

Vendégszerző:
Dr. Gombkötő Bálint
ügyvéd
PwC Magyarország

Hosszas várakozás után 2021 decemberében jelent meg a 2. pillérre vonatkozó javaslat, amely tartalmazza az egységes 15%-os társasági adó mértékének alkalmazására vonatkozó OECD javaslatokat.

A 2. pillér arra épül, hogy egyes országok túl alacsony adókulcsokkal arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy oda tereljék a nyereséget (adóelőny). Ezt az OECD káros adóversenynek tekinti. A megoldás az lenne, ha a globális minimális adómérték kerülne bevezetésre, amely ezen mérték alatt megszünteti az alacsony adókulcsot kínáló államok által biztosított lehetőségeket.

A javaslatot eddig 137 ország fogadta el, és az új szabályozás jelenleg bevezetés alatt áll a javaslatot elfogadó országokban.

A javaslat a következő főbb megoldásokat tartalmazza a minimumadó érvényesítésére, amelyeket az OECD gyűjtőnéven GloBE (Global Anti-Base Erosion) szabályoknak nevez:

Vendégszerző:
Dr. Szimler Gergő
ügyvéd
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda

– A főszabály az ún. „jövedelem-hozzászámítási szabály”, amely az anyavállalattal fizetteti meg vállalatcsoporthoz tartozó társaság által elért adóelőnyt. Amennyiben tehát a vállalatcsoport egy országban  nem fizetné meg az elvárt minimum társasági adót, akkor a különbözet megfizetéséért az anyavállalat felel a saját országában.

– Ennek alternatívája a belföldi  „top-up tax”. Ez alapján amennyiben egy országban az  adóterhelés az elvárt minimum alatt marad, akkor a különbözet megfizetésére az alacsonyabb adót alkalmazó ország maga  vezethet be szabályokat. Ezzel az alacsonyabb adómértéket alkalmazó ország mégis be tudja szedni a felmerülő különbözetet.

– Amennyiben az anyavállalat országa  nem alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt, akkor egyéb megoldásra van szükség. Ez pedig az „aluladóztatott kifizetés szabálya”. A lényege, hogy a vállalatcsoportba tartozó egyéb  cégeket terheli az adókülönbözet. Fontos kiemelni, hogy míg korábban ezen szabály csupán az aluladóztatott kifizetéseket terhelte, a legfrissebb tervezetek szerint tulajdonképpen a fent említett jövedelem-hozzászámítási szabályt engedi meg alkalmazni a vállalatcsoport bármely egyéb tagjánál.

Az OECD javaslatok bevezetéséhez szükségszerűen meg kell határozni a technikai szabályokat is. Így például:

– A globális minimum adó személyi hatálya az olyan, több államban működő, nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik, amelyek éves konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. Viszont bizonyos szervezetek mégsem tartoznak a hatálya alá, így például a nemzetközi szervezetek, nonprofit szervezetek vagy a befektetési és nyugdíjalapok.

– A javaslat kitér arra is, hogy az effektív adókulcs, vagyis a ténylegesen megfizetett adó mértéke hogyan kerül megállapításra. Így például, ami a magyar adózás szempontjából is fontos, felsorolja mely adók tartoznak majd a minimális adó mértékének meghatározásához szükséges adók alá. Ennek körében figyelembe kell venni például a helyi iparűzési adót is.

Fontos, hogy bár a javaslat az adózást veszi célba, mégis szükséges tágabb gazdasági kontextusban is megérteni a hatásait. Ezzel kapcsolatban az OECD még dolgozik a 2. pillérhez kapcsolódó kommentáron, illetve 2022 második felében várhatók a részletes megvalósítási szabályok is.

Megjegyezzük, hogy az európai uniós és tagállami implementáció során figyelembe kell venni az uniós jog sajátosságait is. Alkalmazni kell például a diszkriminációtilalmat, amely alapján nem lehet megkülönböztetni a vállalkozásokat aszerint, hogy mely tagállamban működnek. Az uniós irányelv tervezeti példánya már megjelent, amely csak kisebb eltéréseket tartalmaz az OECD anyaghoz képest.

Magyarországot is jelentősen érinti a javaslat. A társasági adókulcs ugyanis 9%, továbbá számos adókedvezményt is át kell értékelni a javaslat függvényében.

Fontos azonban, hogy károsnak tekintett adóverseny  visszaszorítása a cél, és a valós beruházások, illetve valós működés egy konkrét mértékig  mentesülnek a szabályok alól.

A javaslat bevezetése most először a jogalkotókat állítja kihívások elé, de újabb compliance felületeket vetít előre a nagyvállalkozások számára is.

Az OECD és az EU  ambiciózus időzítést társít a megvalósításhoz, ugyanis 2023. január 1-jei hatálybalépéssel számol. Nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy addigra megszületnek a vonatkozó jogszabályok és egyéb folyamatok, de így is látványos a törekvés a gyors megvalósítás irányába. //