A globális agrár-élelmezési rendszerek átalakulása szükséges a fenntartható jövőhöz

Bár az előttünk álló évtizedben várhatók előrelépések a globális célok tekintetében – feltételezve a COVID-19 világjárványt követő gyors felépülést, a kiszámítható időjárást és szakpolitikai környezetet – a pandémia okozta nehézségek épp ellentétes irányba hatottak. Mindez ráirányítja a figyelmet az agrár-élelmezési rendszereket befolyásoló tényezőkre.

Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2021–2030. jelentésben a 40 legfontosabb mezőgazdasági és halászati termékre vonatkozó előrejelzést olvashatunk a következő 10 évre, elemezve az agrár-élelmezési piacokra ható legfontosabb hatásokat és ezzel támogatva a megfelelő döntéseket és tervezést.

Egészségesen élelmezni bolygónk egyre növekvő lakosságát továbbra is kihívás elé állít minket. A mezőgazdasági termények iránti kereslet várhatóan évente 1,2%-kal nő, ami lassulást jelez az előző évtizedhez képest. Befolyásolják a piacokat a demográfiai trendek, a baromfi előretörése a vörös húsok rovására a tehetős és közepes jövedelmű országokban, és a tejtermékek fogyasztásának robbanásszerű növekedése Dél-Ázsiában.

Kulcs a fenntartható termelékenység

Bolygónk lakossága a becslések szerint 2030-ra elérhetik a 8,5 milliárdot ez a népességnövekedés elengedhetetlenné teszi a termelékenység növelését. A növénytermesztés növekedése javarészt (87%-ban) a jobb hozamokból származik majd, kisebb részben (6%-ban) a termőterület bővítéséből és 7%-ban a termelés intenzitásának emeléséből. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben és a halgazdálkodásban, ahol a szektor növekedése szintén a termelékenység bővüléséből eredeztethető. Mindemellett a fejlődő és alacsony jövedelmű országokban az állatállomány gyarapodása érdemben fog hozzájárulni a termelékenység növeléséhez.

A kereskedelem alapvető jelentőségű marad a globális élelmezésbiztonság, helyes táplálkozás, és a mezőgazdasági jövedelmek biztosításához és a vidéki szegénység felszámolásához. A globális fogyasztás 20%-a importtermék. Ez a jövőben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában akár 64%-ra is nőhet, miközben Latin-Amerika és a Karib-térség a mezőgazdasági terményeinek több mint harmadát exportálja majd.

„Páratlan ez a lehetőség, hogy az agrár-élelmezési szektort egy fenntartható, hatékony és ellenálló irányba állítsuk,” – állítja az OECD főtitkár Matthias Cormann és a FAO főigazgató Csü Tung-jü a jelentés előszavában. „További lépések nélkül azonban nem lehetséges az éhezés felszámolása és az agrárium üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése.”

Szakértők a mezőgazdasági eredetű gázkibocsátás növekedését 4%-ra teszik a következő 10 éves időtartamra, főként az állattartó szektor miatt. Eközben az egységnyi gázkibocsátás (vagyis a termelés karbonintenzitása) érdemben csökkenhet.

Akár 4%-kal is bővülhet az elérhető élelmiszer globálisan és ezzel a következő évtizedben egy főre akár napi 3 000 kalória is rendelkezésre állhat. A legjelentősebb élelmiszerek között a zsírok fogyasztása növekedhet a leggyorsabban a feldolgozott és kényelmi termékek, illetve a városiasodás és a nők fokozott munkaerőpiaci jelenléte okán az otthoni étkezések visszaszorulása miatt. A jövedelmek csökkenése és az élelmiszerárak emelkedése a koronavírus járvány alatt csak ráerősítettek erre a trendre.

A magas jövedelmű országokban nem várható érdemi változás az amúgy is bőségesen rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségében. A jövedelmek növekedése és a vásárlói preferenciák eltolódása az alapvető és édesített élelmiszerekről átteheti a hangsúlyt a magas értékű élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, és részben az állati eredetű termékek) felé.

Az alacsony jövedelmű országokban 3,7%-kal javul az élelmiszer elérhetősége – vagyis 89 kalóriával több áll rendelkezésre naponta és fejenként – köszönhetően az alapvető élelmiszereknek és az édesítőknek. A gazdasági nehézségek visszafogják az állati eredetű élelmiszerek és a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Az alacsony jövedelmek miatt az állati fehérjék fogyasztása még csökkenhet is a Szubszaharai Afrika térségben, ahol az élelmiszerönellátás a legfontosabb élelmiszerekből a jelen folyamatokat tekintve romlani fog 2031-ig.

Középtávon az időjárás, a gazdasági növekedés és a jövedelemeloszlás, illetve a demográfia, a táplálkozási minták, a technológia és a szakpolitikai trendek lesznek legnagyobb hatással a mezőgazdasági és élelmiszerárakra. Míg a FAO élelmiszerár-indexe folyamatos növekedésben volt az elmúlt évben, ezt a szakértők szerint hamarosan egy negatív irányú korrekció követi. Az OECD-FAO jelentés szerint az élelmiszerek árai egy folyamatosan csökkenő pályára állnak majd (reálértéken), reagálva a lassuló kereslet-növekedésre és termelékenység javulására.