A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2011. évi folyamatairól

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon 2011-ben gyorsul a növekedés. A külső kereslet ugyan a tavalyitól kissé elmaradó ütemben emelkedik, de lassan növekedésnek indul a belföldi kereslet is. A magyar gazdaság megítélése és ezzel a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3% alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága.

A magyar gazdaság 2010-ben az EU átlagánál lassabban, 2011-ben gyorsabban fejlődik. A feldolgozó-ipar exportorientáltsága fennmarad, de a kivitel bővülése kissé lassul, miközben a belföldi értékesítés – mely 2010-ben még csak stagnált – emelkedni kezd. Az építőipar régóta remélt fellendülése az EU-finanszírozású projektek beindulásának függvénye, aminek időpontja egyelőre bizonytalan. A nagy autóipari beruházásokhoz építés is kapcsolódik, a cégek többsége azonban inkább gépberuházást tervez. A lakásépítésben folytatódik a visszaesés, a 2010. évi 20 ezer után 16-18 ezer felépülése várható. Az összességében növekvő vásárlóerő hatására mintegy 2%-kal emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, az autóértékesítés valószínűleg ennél is jobban.

A GKI januári felmérése szerint a közepes- és nagy cégek több mint kétharmadánál januárban nem volt béremelés a minimálbérnél többet keresők körében, illetve a végrehajtott bérfejlesztés – az egykulcsos szja bevezetése illetve az adójóváírás csökkentése miatt – az alacsonyabb jövedelműekre koncentrált A minimálbérek 6,1 százalékos (78 ezer forintra történő) emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis ebben a körben mintegy 3 százalékkal csökkent a reálkereset. Várhatóan az átlagos reálkeresetek 2011-ben összességében 2,5 százalékkal emelkednek, de e mögött a gyermektelen közepes és alacsony jövedelműeknél érzékelhető csökkenés, míg a magasabb jövedelműeknél markáns növekedés megy végbe. A reáljövedelem esetében is ezt megközelítő emelkedés valószínű, mivel a nyugdíjak reálértékének stagnálását, az egyéb társadalmi juttatások csökkenését csaknem ellentételezheti a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése. Mivel mindennek következtében elsősorban a magas jövedelműek pozíciója javul – akik főleg megtakarításaikat növelik -, a lakosság vásárolt fogyasztása ennél kisebb mértékben, 2 százalék körül fog emelkedni. Ezt a hitelfelvétel még csak kevéssé tudja kiegészíteni. A fogyasztói hitelállomány 2010-ben még – igaz, lassuló ütemben – csökkent, s 2011-ben is csak nehezen meginduló emelkedésre lehet számítani.

A 2011-es pénzpiaci folyamatok jellegét a költségvetési egyensúly középtávú fenntarthatóságának külső megítélése dönti el. A kormány februárban kívánja bejelenteni azokat a strukturális átalakításokat, illetve egyensúlyjavító lépéseket, amelyek révén 2012-13-ban is 3% alatt tartható a deficit. A kormány 600-800 milliárd forintos intézkedésre szóló ígéretét – aminek a konkrét tartalma egyelőre homályos – elsőre pozitívan fogadta a piac, ami – a kedvezőbbé váló általános befektetői hangulattal együtt – a forint erősödéséhez vezetett. Ennek ellenére, a növekvő inflációs nyomás, a magyar gazdaság trendszerűen romló kockázati megítélése következtében az MNB januárban 6%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. A nemzetközi intézmények és befektetők által február-márciusban jól fogadott csomag esetén tartósulhat a viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén – főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna – gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe. Céljaiban üdvözölhető, de a megvalósíthatóságot tekintve kétséges, ,nem elég konkrét” program bejelentése esetén viszont tartósulhat a bizonytalanság. Az euró árfolyamában így a hazai folyamatok oldaláról nagyon eltérő pályák lehetségesek, amelyek aktuális iránya jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságának külső megítélésétől. Az árfolyam- és kamatingadozásokat ugyanakkor az általános nemzetközi befektetői hangulat hullámzása, az euró-zóna problémás országaival kapcsolatos hírek is okozhatják. A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna.