A GfK megvizsgálta az európai kiskereskedelem alakulását

Szerző: Tisza Andrea Dátum: 2019. 05. 15. 07:47

A GfK várakozásai szerint 2019-ben a bolti kiskereskedelmi forgalom nominálisan 2 százalékkal nő az EU 27 országában (az Egyesült Királyság kivételével). A prognózis szerint a bővülés mértéke Romániában (+7,0 százalék) és Litvániában (+5,9 százalék) lesz legnagyobb. A GfK nemrégiben megjelent és ingyenesen elérhető Európai Kereskedelmi Tanulmányának 2019-re vonatkozó megállapításainak részletei az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra.

Az európai fogyasztás jelenleg egymásnak feszülő erők hatása alatt formálódik. Hatással van rá egyrészt a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság, a kereskedelmi „háború”, valamint a Kínában és a hozzá hasonló fontos exportpiacokon jellemző gyengébb növekedési kilátások. Másrészről azonban a munkaerőpiac helyzete szilárd, a bérek és jövedelmek nagyobb arányban nőnek, és a nyersolaj ára mérsékelt.

Az European retail in 2019 című tanulmány az Európa 32 országában megfigyelhető trendeket és fejleményeket elemzi, és ad forgalmi előrejelzést 2019-re vonatkozóan, így egyben a döntéshozatalt segítő támpontot is a kiskereskedelem szereplői, a befektetők és projektfejlesztők számára.

A kutatás vezetője, dr. Johannes Schamel elmondta, hogy a „GfK az EU 27 országában 2019-re a bolti kiskereskedelem értékbeli forgalmának 2 százalékos növekedését vetíti előre. E növekedés alig valamivel haladja meg az infláció mértékét, és gyakorlatilag a tavalyi évben megfigyelt szinten maradt.”

A tanulmány legfőbb megállapításai

Vásárlóerő: 2018-ban az EU 27 országában élő minden polgár átlagosan 16 878 euró összegű vásárlóerővel rendelkezett, ami az ezt megelőző évhez képest 3 százalékos növekedést jelez. Az egy főre jutó vásárlóerő leginkább azokban az országokban nő, ahol egyébként átlag alatti.

„A magyarországi vásárlóerő 7%-kal nőtt legutóbb, elérve így a 6654 euró/fő/év összeget. 2016 óta összesen több, mint 20%-kal emelkedtek az elkölthető jövedelmek, elérve az EU 27 átlagának közel 40%-át” – egészítette ki a közleményt Kui János, a hazai GfK Industry Sales terület vezetője.

Forgalmi előrejelzés 2019-re: Az on­line kiskereskedelem folyamatos dinamikus növekedését látva a GfK az EU 27 országában a forgalmazott hagyományos bolti kiskereskedelem (offline) 2 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a legnagyobb mértékű bővülést Romániában (+7 százalék) és Litvániában (+5,9 százalék) valószínűsíti. Magyarországra közel 3,5% az előrejelzés, vagyis az európai átlag feletti ütemű növekedés várható.

Infláció: Az energiaárak 2018 végén indultak esésnek, ami az EU-ban az inflációs ráta mérséklődését sugallta. Az USA-val folytatott kereskedelmi vitákon túl az európai gazdaság 2019 elején látható gyengülése is hűtötte a közgazdászok várakozásait. Végső soron a várakozások szerint 2019-ben alacsonyabb, 1,6 százalékos inflációs rátával számolhatunk az Unióban. 2019-re Magyarországon 2,8%-os áremelkedés jelezhető előre, ami még mindig az egyik legmagasabb az Unió országai között.

Eladótér: Bár a rendelkezésre álló eladótér mérete 2018-ban valamennyi vizsgált országban nőtt, e növekedés számottevően alacsonyabb mértékű a korábbi években tapasztaltaknál. Az eladótér EU-szerte végbement bővülését a népességszám növekedése ellensúlyozta. Ezt figyelembe véve, az egy főre jutó eladótér a 2017. évi 1,13 m²-t 2018-ban sem haladta meg. Magyarország esetében 1,03 m² az átlagos egy főre jutó eladótér mérete, ami megegyezik a 2018-ban mért értékkel, és csak kissé haladja meg a 2017-est (1,02 m²).

Eladótér-termelékenység: Európa-szerte nem történt változás tavaly az eladótér termelékenysége tekintetében 2017-ben legjobban teljesítő három ország sorában. Továbbra sem akad e vonatkozásában kihívóra Luxemburg (kb. 7250 €/m²). A második és harmadik helyezett továbbra is Norvégia (kb. 6430 €/m²) és Svájc (kb. 6220 €/m²). Ahogy az eladótér mérete, úgy az eladótér termelékenysége országonként továbbra is nagyban eltér: a vonatkozó értékek annál alacsonyabbak, minél keletebbre, illetve dél-keletebbre tekintünk. Magyarország e tekintetben Szlovákiával, illetve Észtországgal és Litvániával áll egy szinten 3000–3500 €/m² közötti tartományban, amivel, ha nem is a sereghajtók közé, de az európai országok gyengébben teljesítő szegmensébe tartozik. Ez a látszólag alacsonyabb érték örvendetes növekedést takar: a korábbi években az eladótér termelékenysége ennél alacsonyabb szinten, 2500 és 3000 €/m²
között volt. //

Kapcsolódó cikkeink