A gazdaságkutatók GDP prognózisa 2012-re plusz 0,3 százaléktól mínusz 1,5 százalékig terjed

A Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést, a Pénzügykutató 0,7 százalékos visszaesést, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP csökkenést prognosztizál jövőre – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtök délutáni rendezvényén.

A Századvég Gazdaságkutató csütörtökön megjelent előrejelzése szerint jövőre 0,4 százalékkal nő a GDP.

A háztartások fogyasztása mindhárom gazdaságkutató szerint visszaesik jövőre: a Kopint-Tárki szerint 1,0 százalékkal, a Pénzügykutató várakozása 1,4, a GKI előrejelzése 3,5 százalék.

A beruházások jövő évi alakulásában nem voltak egységesek a gazdaságkutatók: a Pénzügykutató szerint az idei szinten maradnak a beruházások, a GKI 4,0 százalékos, a Kopint-Tárki 5,0 százalékos visszaesést vár.

A nettó reálkeresetek a Kopint-Tárki szerint jövőre 1,5 százalékkal csökkennek, a Pénzügykutató 3,3 százalékos, a GKI 3,5 százalékos zsugorodást vár. Ebben az évben a nettó reálkeresetek 1,5-2,0 százalékkal nőnek.

A munkanélküliségi ráta jövő évi alakulásban viszonylag egységesek a gazdaságkutatók, előrejelzésük 10,9-11,0 százalék.

A konjunktúrakutató intézetek 290, illetve 300 forintos átlagos euró árfolyamot várnak 2012-re.

A GDP arányos államháztartási hiány jövő évi alakulására csak a GKI adott prognózist, ez 2,9 százalék, ami a kormány által vállalt 2,5 százalékos hiányt közelíti.

A folyamatosan változó törvényi szabályozás szinte lehetetlenné teszi a gazdasági prognózis készítését – jelezte Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, aki valószínűnek tartja, hogy az EU-IMF tárgyalások és a hitelfelvétel kapcsán újjáéled a Pénzügyminisztérium.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a jogbiztonság és a kiszámíthatóság hiánya miatt elfordulhatnak a befektetők Magyarországtól, ami nemcsak rövidtávon, de hosszabb távon is alááshatja a magyar gazdasági növekedést.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, miszerint a munkaadók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit a kormány átirányítja az állami nyugdíjrendszerbe. „Konfiskálással nem lehet tartós egyensúlyt teremteni” – hangsúlyozta a kutató. (MTI)