A gazdaságkutatók GDP prognózisa 2012-re plusz 0,3 százaléktól mínusz 1,5 százalékig terjed
A Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést, a Pénzügykutató 0,7 százalékos visszaesést, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP csökkenést prognosztizál jövőre – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtök délutáni rendezvényén.
A Századvég Gazdaságkutató csütörtökön megjelent előrejelzése szerint jövőre 0,4 százalékkal nő a GDP.
A háztartások fogyasztása mindhárom gazdaságkutató szerint visszaesik jövőre: a Kopint-Tárki szerint 1,0 százalékkal, a Pénzügykutató várakozása 1,4, a GKI előrejelzése 3,5 százalék.
A beruházások jövő évi alakulásában nem voltak egységesek a gazdaságkutatók: a Pénzügykutató szerint az idei szinten maradnak a beruházások, a GKI 4,0 százalékos, a Kopint-Tárki 5,0 százalékos visszaesést vár.
A nettó reálkeresetek a Kopint-Tárki szerint jövőre 1,5 százalékkal csökkennek, a Pénzügykutató 3,3 százalékos, a GKI 3,5 százalékos zsugorodást vár. Ebben az évben a nettó reálkeresetek 1,5-2,0 százalékkal nőnek.
A munkanélküliségi ráta jövő évi alakulásban viszonylag egységesek a gazdaságkutatók, előrejelzésük 10,9-11,0 százalék.
A konjunktúrakutató intézetek 290, illetve 300 forintos átlagos euró árfolyamot várnak 2012-re.
A GDP arányos államháztartási hiány jövő évi alakulására csak a GKI adott prognózist, ez 2,9 százalék, ami a kormány által vállalt 2,5 százalékos hiányt közelíti.
A folyamatosan változó törvényi szabályozás szinte lehetetlenné teszi a gazdasági prognózis készítését – jelezte Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, aki valószínűnek tartja, hogy az EU-IMF tárgyalások és a hitelfelvétel kapcsán újjáéled a Pénzügyminisztérium.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint a jogbiztonság és a kiszámíthatóság hiánya miatt elfordulhatnak a befektetők Magyarországtól, ami nemcsak rövidtávon, de hosszabb távon is alááshatja a magyar gazdasági növekedést.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa a nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, miszerint a munkaadók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit a kormány átirányítja az állami nyugdíjrendszerbe. „Konfiskálással nem lehet tartós egyensúlyt teremteni” – hangsúlyozta a kutató. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Megválasztották az Év Kerékpárosbarát Szolgáltatóját
Másodjára osztotta ki a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) az…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >