A gazdasági növekedés még kérdéses
Az év első 2 hónapjában tovább folytatódott a korábban általam is jelzett folyamat: azaz a jegybankok devizájuk gyengítését célzó versenye, melynek keretében vagy likviditásbővítéssel és/vagy kamatcsökkentéssel próbálják a saját gazdaságukat felpörgetni a jól működő amerikai példa után. A gazdasági növekedés még kérdéses, de a tőzsdék újabb és újabb csúcsokra törnek.
Idén megközelítőleg már 20 központi bank választotta ezt a módszert, miközben a világgazdaság lassul és nagyon sok helyen defláció üti fel a fejét, azaz a gazdasági szereplők elhalasztják költéseiket, így a kereslet csökkenése miatt az árak nem tudnak emelkedni. Ezt a folyamatot erősítette az olcsóbbá váló olajár is. A baj viszont az, hogy ha minden szereplő a saját valutáját akarja gyengíteni, és ugyanúgy cselekszik, akkor az olyan, mintha semmi sem történt volna. A világgazdasági növekedés pedig megsínyli ezt, ami visszahat a nemzetgazdaságokra is.Itthon a Buda-Cash brókerház bukása borzolta a kedélyeket, amely magával rántotta a DRB bankcsoportot is. A gyanú szerint a kárösszeg százmilliárd forint, amely egyrészt a brókerház ügyfeleitől, másrészt a bank betéteseitől lett eltulajdonítva. A károsultak száma magas, akár a százezret is elérheti. Sajnos, a forgatókönyv ugyanaz, mint az elmúlt 25 év hazai pénzügyi krachjainál: megint loptak, megint nem volt erős a felügyelet, és az államaparátus újfent össze-vissza magyarázkodik, az előző kormányzatokra mutogat. Csak remélni lehet, hogy az ország előbb-utóbb végre leküzdi a „szabadrabló” kapitalizmus jegyeit, és ez volt tényleg az utolsó ilyen esemény. (Bár ezen meglepődnék.)
A kormányzat közben folytatja a szabadságharcát a koszovói menekültek, az infláció, a liberálisok, a bankrendszer még nem állami szereplői és a gonosz EU ellen.
A forint meglepően jól tartja magát, de ez leginkáb a viszonylag magasan maradt alapkamatnak köszönhető, ugyanis a legtöbb jegybankkal ellentétben az MNB még nem kezdte meg az újabb kamatcsökkentési periódusát, de minden elemzői vélemény arra mutat, hogy márciusban ez megtörténhet. Így kérdés, hogy a viszonylag erős forintot érdemes-e most euróra vagy dollárra cserélni vagy még várjunk vele. Hamarosan kiderül.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >