A gazdaság visszalép, az optimizmus is elszállt
Negatív fordulat várható a gazdaságban, az adóváltozások és a 2015-ös költségvetés miatt romlani fognak a gazdasági várakozások, és a második félévben 2,5 százalékos, 2015-ben két százalék körüli növekedési dinamika várható a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint
A világban és közvetlen közelünkben is erőteljesen növekvőek a politikai-gazdasági konfliktusok és bizonytalanságok. Az ukrán–orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai konfliktus beépülése a gazdasági szereplők várakozásaiba a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezet. Az EU egészében a korábbi derűlátás fokozatosan csökken, a III. negyedévben – az építőipar kivételével – minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak. Ugyanez igaz hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is, ami hat a kivitel lehetőségeire. Eközben a magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetközileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetelődik el, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét. Az internetadó ötlete itthon is széles körben erodálta a kormányzat hozzáértésébe vetett bizalmat.
Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015–2016. évi, előre látható csökkenésük minden bizonnyal a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van. Ugyanakkor a világpiaci energiaárak mérséklődése közepette – bár az energiaszolgáltatók veszteségesek – csökken a kényszer a gyors korrekcióra. Így jövőre – az adóemelések begyűrűző hatását is figyelembe véve – két százalék körüli áremelkedés várható. A közműholding egy ideig feltehetőleg segíteni fogja a rezsicsökkentésben elért „vívmányok” megvédését, de hosszabb távon a szektor hatékonyságát rontani fogja, a költségeket pedig előbb-utóbb valakinek fizetnie kell. A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDP-arányos deficitcél 2015-re 2,4 százalék. Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése érdekében elkezdődött a tartalékok leépítése, s várhatóan a forint átmeneti erősödése is cél lesz.
Magyarországra 2013-ban egymilliárd euró nettó működő tőke érkezett. Ha azonban ebből levonjuk a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd eurót, akkor valójában 0,7 milliárd eurós kiáramlás volt. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd euró levonása után a kiáramlás azonban már 1,3 milliárd euró. Ráadásul a tőke Magyarországra csábítása egyre drágább, az Apollo gumigyár esete is ezt mutatja, hiszen minden új foglalkoztatottjára 30 millió forint támogatás jut, ami a korábbi összegek 3-4-szerese. A Magyarországot körüllengő korrupciógyanú feltehetőleg az eddiginél is óvatosabb befektetői magatartást fog kiváltani, sőt, az EU-támogatásokhoz való hozzáférés is megnehezülhet. A kivéreztetett bankoktól sem várható aktivitásuk bővítése.
Összességében tehát sem a külső és a belső kereslet, sem a befektetők oldaláról nem várható növekedési impulzus a magyar gazdaság számára.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >