A fosszilisenergiára épülő világunk 100 év múlva már múzeumba kerül
A FutureTalks vendége Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, energiaipari kutató.
10 millió energia szakértő országává váltunk
Felsmann Balázs szerint nem baj, hogy tízmillió energia szakértő országává váltunk, mert korábban a központi rezsicsökkentés kivette az emberek kezéből az energetikai döntéseket, hiszen a fogyasztóknak az energiapazarlás nem okozott problémát. 2006 előtt, amikor elindult a piaci liberalizáció és a lakosság számára is láthatóvá váltak a piaci árak, egy átlagos magyar háztartás havonta 120 köbméter gázt fogyasztott. Ettől kezdve azonban 2012-ig évről évre csökkent, egészen 70 köbméterig. Ez a tendencia a reziscsökkentéssel párhuzamosan megállt, és a gázfogyasztás ismét elkezdett növekedni, így tavaly megint 100 köbméter körül alakult. Most viszont egy egészen új időszakba léptünk: tavaly nyár óta folyamatosan magasan van a gáz és a villamosenergia ára is, amely nyilván változtatásra készteti a magán és üzleti fogyasztókat egyaránt.
Az energiaválságot nem csak a háború okozza
Felsmann Balázs szerint nagyon fontos elmagyarázni, hogy mi okozza ezt az energiakrízist. Valójában a gázárak ugrásszerű növekedése 2021 nyarán kezdődött, azaz több mint félévvel a háború előtt. A korábban megbízható szállítóként jelen lévő Gazprom európai szállításai ugyanis 2021 közepétől elkezdtek csökkenni. Ezzel elindult egy kínálatszűkülés, amire plusz teherként rájött a COVID utáni újra nyitás keresletbővülése. Ezzel elindult egy nagyon erős gázár növekedés. Mindemellett a francia atomerőművek jó részénél karbantartás vált szükségessé, a vízierőművek pedig az aszály miatt nem tudtak az elvárható módon termelni, így még inkább szükség lett a gázalapú villamosenergiára, ami szintén felhajtotta az árakat mind a gáz, mind a villamosenergia piacán.

Krizsó Szilvia és Felsmann Balázs a podcast felvételén
100 év múlva a fosszilis energiát múzeumokban fogják mutogatni
A jövőben is villamosenergiaalapú társadalomban élünk majd az energiaszakértő szerint, talán 2040-ig még használunk földgázt, addig pedig a tudósok megoldást találnak arra, hogy miként lehet hidrogént előállítani a lehető leghatékonyabb módon, hogyan lehet a megújuló energiaforrásokat beleilleszteni egy jól működő energiamixbe. Felsmann Balázs szerint megugorjuk technológiailag a jelenlegi kihívásokat, és 2095-ben az akkori fogyasztók már csak múzeumokban fognak rácsodálkozni a fosszilis alapú energiára, a jövő a megújuló energiáé.
Ha kíváncsi a FutureTalks Podcast sorozatunk további adásaira, iratkozzon fel csatornánkra!
Kapcsolódó cikkeink
Új FutureTalks podcast – Hollerung Gábor karmester: A közönség igénye fontosabb mindennél
Hollerung Gábor karmester, Budafoki Dohnányi zenekar ügyvezető zenei igazgatója volt…
Tovább olvasom >Ha a tőke diktál, akkor a mesterséges intelligencia nem lesz tekintettel az emberre
Kollár Csaba, kibernetikus és jövőszakértő volt a FutureTalks Krizsó Szilviával…
Tovább olvasom >Miből mennyi az elég? – válaszol Kovács András Péter
„A humor annyira a jelen és a pillanatnyi műfaja, így…
Tovább olvasom >További cikkeink
6 milliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások…
Tovább olvasom >