A fokhagymahelyzet fokozódik: az EU pártolja az importot

Magyarországon a fokhagyma termőterülete évtizedes csökkenés után, 2011-ben ismét növekedett, a termés 5300 tonna körül alakult. Ami már jelentős növekedésnek számít az előző év 4500 tonnájához. A mennyiség egyébként 1997 óta, amikor még 20 ezer tonna volt, több hullámban, de folyamatosan csökken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet árfigyelői szerint a Budapesti Nagybani Piacon egyébként a belföldi fokhagyma átlagos termelői ára 30 százalékkal, – kilónként 920 forintra –volt alacsonyabb 2012. 1-12. hetében az előző év azonos időszakához képest. A kínai fokhagyma nagykereskedelmi ára, ennél jobban 36 százalékkal (690 forintra) csökkent a megfigyelt időszakban.

A világ fokhagymatermelése az elmúlt tíz évben 50 százalékkal 17 millió tonnára nőtt. A globális termés 80 százalékát Kína adja. Az AKI által idézett nemzetközi szakértők szerint Kína fokhagymaexportja – a belső fogyasztás bővülése miatt – 20 százalékkal 83,6 ezer tonnára csökkent 2011-ben az előző évihez viszonyítva. Ettől függetlenül Kína és Argentína szállítja a legtöbb fokhagymát az EU-ba. Az import mennyiségét egyébként kvóta szabályozza, ezen belül a vámszint 9,6 százalék. A kvótán felül érkező fokhagyma után, kilónként 1,2 eurós kiegészítő vámot kell fizetni.

Az Európai Bizottság 33,7 ezer tonna kínai és 19,1 ezer tonna argentin hagymára adott ki importkvótát. Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Kínából 9 százalékkal több (52,9 ezer tonna), és Argentínából egy százalékkal kevesebb (17,3 ezer tonna) fokhagymát importáltak az unió államai 2011-ben az előző évihez képest. Ráadásul az Európai Bizottság (EB) oltalom alatt álló eredet megjelölésekről és földrajzi jelzésekről vezetett nyilvántartásába tavaly bekerült a Kínában termelt Jinxiang Da Suan fokhagymafajta. Az európai termelők érdekeit képviselő COPA-COGECA ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az EB mezőgazdasági bizottsága felé, mivel ezzel a döntéssel veszélyeztetve érzik az uniós fokhagymatermelők helyzetét.

Az európai fokhagyma politizálást jellemzi az is, hogy az Európai Parlament (EP) 2012 februárjában elfogadta az EU és Marokkó közötti, a mezőgazdasági és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló megállapodást, amely szintén hatással lehet a fokhagyma piacára, ugyanis Marokkó 1500 tonna fokhagymát exportálhat vámmentesen az EU-ba.
Az AKI kutatói megjegyzik, hogy Marokkó évente 10-12 ezer tonna fokhagymát termel, ebből 412 tonna fokhagymát szállított az EU-ba 2011-ben. Az EP ugyanakkor felkérte a Bizottságot, hogy értékelje a döntés termelőkre gyakorolt hatását, különös tekintettel a mezőgazdasági termelők bevételeire.

Az EU-ban évente közel 40 ezer hektáron 300 ezer tonna fokhagymát termelnek. A termés felét évek óta Spanyolország adja. Spanyolország exportlehetősége az elmúlt években folyamatosan szűkült, mivel nem tudott versenyezni a kínai termékekkel. Olaszországban 3 ezer hektárról 30 ezer tonna fokhagymát takarítottak be 2011-ben. Az EU-ban a fokhagyma termelői ára csökkent 2012 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A spanyolországi termék ára a felére esett, ami az önköltséget is alig fedezi.

A magyarországi fokhagyma az EU-ban mind a termőterületet, mind a termést figyelembe véve – Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország után – az ötödik helyen áll. A termesztés legjelentősebb körzete Makó és környéke. Magyarországon, 2000-ben még 1800 hektáron termeltek fokhagymát. A makói fokhagyma termőterülete évtizedes csökkenés után ismét növekedésnek indult 2011-ben, megközelítve a 900 hektárt. Ehhez hozzájárulhatott, hogy fűszerfeldolgozó üzem épül a térségben, továbbá a fogyasztói szokások változása, mivel a vásárlók a magyar fokhagymát keresik.

A betakarított termés 1997-ben még 20 ezer tonna volt, míg 2011-ben 5,3 ezer tonna körül alakult. A fokhagyma kínálata az elmúlt három évben a hazai termés 30-50 százalékát kitevő importtal egészült ki. A behozatal 4 százalékkal (990 tonnára) csökkent 2011-ben az előző évihez képest, míg az előző három év átlagától 40 százalékkal maradt el.

A kivitel 2010-ben mélypontra zuhant, a hazai fokhagymatermésnek csak tíz százaléka, valamivel több, mint 400 tonna került külpiacokra. Ez a folyamat megfordult és a fokhagyma kivitele öt százalékkal 436 tonnára bővült 2011-ben. Az ágazatban érintettek fontos célként tűzték ki, hogy az elvesztett piacainkat visszaszerezzék. Az AKI árfigyelői megállapították,hogy a vizsgált budapesti fogyasztói piacokon az árak követték a Budapesti Nagybani Piac tendenciáját. A belföldi fokhagyma kilónként 1030-1500 forintos fogyasztói ára, éves összevetés ugyanakkor kisebb mértékben csökkent, mint a Budapesti Nagybani Piacon a termelői ár. A kereskedelmi láncok szélesebb beszállítói körrel rendelkeznek, mint a Budapesti Nagybani Piac. További különbség, hogy míg az import fokhagyma a megfigyelt budapesti üzletláncokban egész évben van jelen, addig a Budapesti Nagybani Piacon az évnek csak egy részében. A megfigyelt üzletláncokban 11 százalékkal volt alacsonyabb az import – elsősorban kínai –termék ára a vizsgált időszakban.