A fogyasztóknak sem mellékesek az ESG-szempontok

A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.

A tanulmány a világ tíz legnagyobb gazdaságában vizsgálta a fogyasztók viselkedését. Az USA, Brazília, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Németország, Kína, Japán és India területén élő, összesen 10 000 válaszadó adatai alapján készítették el az elemzést, amelyből kiderültek a legnépszerűbb fenntarthatósági viselkedési formák 2023 szeptembere és 2024 szeptembere között.

Csomagolás, újratöltés, használt holmik

Az egyik leggyakoribb, fenntarthatóság irányába mutató tevékenység a csomagolások újrahasznosítása, amit a válaszadók 62%-a tett meg. Ez egyértelműen jelzi, hogy a fogyasztók egyre inkább tudatosak a hulladékgazdálkodás terén. Hasonlóan elterjedt fenntarthatósági lépés volt a kevesebb új ruha vásárlása, amit a válaszadók 43%-a jelölt meg, reflektálva arra a trendre, hogy az emberek egyre inkább csökkentik a túlzott fogyasztást és az új termékek vásárlását.

Az energiafelhasználás csökkentése is középpontba került, különösen a főzés során használt energia mérséklésével, amit a megkérdezettek 33%-a alkalmaz rendszeresen a mindennapi életében. Emellett szintén 33%-uk választotta a termékek újratöltését – például különféle tartós csomagolások vagy utántöltők alkalmazásával. Ez a megoldás is hozzájárul az új anyagok felhasználásának és a hulladéktermelésnek a csökkentéséhez.

Fókuszban a bérlés, a lízing és az energia is

Az egyre elterjedtebb fenntarthatósági megoldások közé tartozik az is, hogy a válaszadók 22%-a inkább bérelt vagy lízingelt egy terméket – például egy szerszámot – ahelyett, hogy megvásárolta volna azt. Ez a gyakorlat a megosztás gazdaságának növekedésére és a fogyasztás hatékonyságának növelésére utal.

Az energiaváltás is nagy szerepet kapott: a válaszadók 18%-a váltott olyan szolgáltatóra, amely kizárólag megújuló energiát használ. A napelemek és a hőszivattyúk használata egyértelműen növekszik, csakúgy, mint az elektromos járművek (EV) tulajdonlása és lízingelése, ami egyértelműen visszaszorítja a hagyományos benzin- és dízelautókat.

Ez a trend jól illusztrálja, hogy a környezeti hatások mérséklése iránti igény az energiapiacot is átalakítja. Az előző évhez képest 4%-kal többen, szintén 18% döntött úgy, hogy használt vagy újrahasznosított technológiai terméket vásárol új helyett, ami az elektronikai hulladék csökkentésére is irányuló törekvéseket jelzi. Úgy tűnik, ez a tendencia folyamatosan növekszik.

A nők viszik a prímet

A Global Sustainability Report 2024–25 kiemeli, hogy a fenntarthatóság iránti tudatosságban a nők vezető szerepet töltenek be, különösen, ha a klímaváltozás elfogadásáról és az egyéni cselekedetek hatásáról van szó. A felmérés adatai szerint a nők 6 százalékponttal kevésbé hajlamosak tagadni a klímaváltozást, mint a férfiak, és 5 ponttal nagyobb eséllyel gondolják, hogy országuk már szenved a klímaváltozás következményeitől. Továbbá 4 százalékponttal többen hiszik, hogy személyes fenntartható viselkedésükkel pozitív hatást gyakorolhatnak a környezetre.

Ez a magasabb tudatossági szint tükröződik a fenntarthatósági tevékenységekben is, ahol a nők szintén előnyben vannak: 7 százalékponttal nagyobb arányban vesznek részt az újrahasznosításban, és 5 ponttal aktívabbak az energiahatékonyság javításában a főzés során. Az is megfigyelhető, hogy a nők 4 százalékponttal kisebb eséllyel fogyasztanak rendszeresen húst, ami a tudatosabb étkezési szokásaikra utal.

Az adatok azt is mutatják, hogy a vásárlási szokások átalakulóban vannak: a fogyasztók egyre inkább a természeti forrásokat kímélő megoldásokat keresik. Bár a vegetáriánusok és vegánok aránya stabilan 5% körül mozog, az organikus termékek és a hús- vagy tejtermék-helyettesítők egyre inkább a heti bevásárlókosarak alapvető részeivé válnak.

A top fenntarthatósági prioritások

A tanúsítvánnyal rendelkező termékek iránt is egyre nagyobb kereslet mutatkozik: a válaszadók 13%-a választott olyan termékeket, amelyek környezetbarát minősítéssel rendelkeznek, míg 10%-uk olyan termékeket vásárolt, amelyek tisztességes bérezést és a munkavállalók jogainak védelmét is garantálják – három évvel ezelőtt ezek a számok még 9 és 7% körül alakultak. Úgy tűnik, a fogyasztók nem csupán a környezetvédelmi szempontokra, hanem a társadalmi igazságosságra is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek vásárlási döntéseik során.

A fenntarthatósági célok közül a fogyasztók számára a legfontosabbak gyakran az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) mentén alakulnak. Az olyan prioritások, mint a nincs szegénység (1. cél), az éhezés megszüntetése (2. cél), és a jó egészség és általános jóllét biztosítása (3. cél), különösen hangsúlyosak a fenntartható termékek és szolgáltatások kapcsán. A vállalatok számára hasznos lehet ezeket a célokat figyelembe venni, amikor fenntarthatósági stratégiákat alakítanak ki. Az olyan területek, mint a megfizethető és tiszta energia (7. cél) vagy a nemek közötti egyenlőség (5. cél) is kulcsfontosságúak a fogyasztói elvárások szempontjából.

A fogyasztók egyre inkább a természeti forrásokat kímélő megoldásokat keresik

A 40+-os korosztály a legerősebb fogyasztói réteg

Az X-generáció (az 1965 és 1979 között született vásárlók) új megközelítést igényel: fontos számukra az egészséges öregedés, de még aktívak maradnak sokáig, számos esetben a gyerekeket és a szüleiket egyszerre gondozzák. A 40 év feletti fogyasztók költik a legtöbbet élelmiszerekre és italokra világszerte, így a márkák nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a gyakran elfeledett generációt. A menopauza körüli forradalomból tanulva a vállalatoknak figyelembe kell venniük az X-generáció táplálkozási, fizikai, mentális és érzelmi egészségügyi igényeit, és innovatív termékeket, formulákat kell kifejleszteniük olyan problémákra, mint a szív- és érrendszeri egészség, agyi egészség és stressz.

A fogyasztók szívesen fogadják azokat a márkákat, amelyek megkönnyítik a több generáció gondozásával járó stresszt; a siker kulcsa azoké lesz, akik kedvező árú, egészséges kényelmi termékeket és hasznos eszközöket kínálnak a gondozók és gondozottjaik számára. A fenntarthatóság mint szempont ugyanakkor itt is megjelenik: ezek a fogyasztók keresőképességük csúcsán vannak, így megtehetik – és 57%-uk meg is teszi –, hogy az ESG-szempontból előnyösebb ételt vagy italt válasszák a konkurenciával szemben.

A tanulmány kimutatta, hogy bár a fenntarthatósági szándékok erősek és évről évre erősödnek, a gyakorlati megvalósítás sokszor nehézségekbe ütközik. Ezt az úgynevezett „érték/cselekvési rés” tükrözi, amely a fogyasztók attitűdjei és tényleges vásárlási szokásai közötti különbséget mutatja. Hiába erős az értékrend és a preferencia, ha az árak az ESG szempontjából rokonszenves termékek esetében jóval magasabbak, mint a konkurencia árai. A vállalkozásoknak olyan megoldásokat kell kínálniuk, amelyek segítik a fogyasztókat ezen akadályok leküzdésében: a terméknek egyszerre kell vonzónak, fenntarthatónak és megfizethetőnek lennie. //