A fogyasztók terméket és üzletet váltva spórolnak

Tavaly a sör átlagosan 2, az ásványvíz 1 százalékkal drágult az élelmiszer kiskereskedelemben, míg az étolaj 28 százalékkal, a tejföl és a kávé pedig 6-6-tal került többe – állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat kutatása.

A Nielsen 90 élelmiszer
kategória kiskereskedelmi eladásait méri
folyamatosan. A legnagyobb forgalmú tíz termékcsoport
forgalommal súlyozott átlagára tavaly
október-novemberben 1-28 százalék közti
mértékben volt magasabb, mint egy évvel
korábban. A húskészítmények
átlagos fogyasztói ára 5 százalékkal
emelkedett a szóban forgó időszakban. Sajtnál a
mutató 4, szénsavas üdítőitalnál 3
százalék. A gyümölcslé fogyasztói
átlagára 3, míg az ásványvízé
1 százalékkal lett nagyobb.

Az áremelkedések tavalyi,
viszonylag kis mértéke több okra vezethető
vissza. Első sorban arra, hogy az élelmiszerek már
tavalyelőtt elkezdtek jelentősen drágulni, így a
tavalyi változás nem olyan drámai az előző
évhez képest.

Közben pedig a fogyasztók
keresik és meg is találják a spórolási
lehetőségeket. Egy részük az általa
kedvelt kategóriából a kosarába olyan
szegmensből tesz terméket, amely kevesebbe kerül.
Például kevesebb kolbászt vagy szalámit,
de több párizsit vagy felvágottat. Másik
sörmárkát, olcsóbb sajtfajtát,
esetleg gyümölcsléből 100 százalékos
juice helyett italt.

Jó néhány
fogyasztó úgy tart ki az általa megszokott
árucikkek mellett, hogy megváltoztatja beszerzésük
helyét: alacsonyabb árszínvonalú
üzletekben veszi meg őket. Például tavaly a
diszkont csatornában, értéket tekintve 60
százalékkal nőtt az étolaj forgalma, 46-tal az
energia- és sportitalé, 40-nel a likőré, 30-cal
pedig a tésztáé.

Mások ugyanazt veszik, mint
régen, de most tudatosan keresik az árengedményes
akciókat, hogy olcsóbban juthassanak kedvelt
élelmiszereikhez. Ezt különösen sörnél,
margarinnál és fűszereknél tapasztalják
a Nielsen kutatói.

Azok a fogyasztók, akik nagyobb
kiszerelések vásárlására térnek
át, szintén alacsonyabb áron tudják
megvenni ugyanazt, mint eddig. Itt többek között a
kávé és az ételízesítő
mellett a folyékony szószok érintettek.

További lehetőség a
spórolásra, amikor bizonyos kategóriában
valaki előnyben részesíti a kereskedelmi márkás
terméket, amely általában érzékelhetően
olcsóbb az átlagnál, és így lefelé
befolyásolja az átlagos fogyasztói árak
alakulását. Különösen érvényes
ez a likőrre és a hűtött tejdesszertre, amelynek bolti
eladásaiból mennyiségben a kereskedelmi márkák
forgalma 61, illetve 40 százalékkal emelkedett tavaly,
az előző évhez képest. Teából 36,
müzliből 33, édes kekszből 15 százalékkal
több kereskedelmi márkás terméket adtak el
múlt évben, mint tavalyelőtt.

##

Táblázat. A Nielsen által
mért élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmú
tíz kategória átlagos fogyasztói árának
változása az elmúlt időszakban.
Forint/kilogramm vagy liter.

Forrás: Nielsen piackutató
vállalat