A fogyasztók háromnegyede szkennelt már QR-kódot élelmiszer- vagy italtermékeken
A fogyasztók mintegy 75%-a állítja, hogy szkennelt már QR-kódot élelmiszer- vagy italtermékeken, és fele rendszeresen megteszi ezt – derült ki az Appinio piackutató cég új tanulmányából, amelyet a spiritsEUROPE megbízásából készített.

A fogyasztók Európa-szerte egyértelmű hozzáadott értéket látnak abban, hogy a termékinformációkat digitális címkéken keresztül érhetik el
Az öt európai országban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Csehországban – végzett felmérés szerint majdnem mindenki (95%), aki QR-kódot szkennel a termékeken, úgy véli, hogy a QR-kódok „hasznos módot kínálnak a részletes termékinformációk megszerzésére”.
A tanulmány szerint a digitális címkék legnagyobb előnyeként a kényelmet, a megbízhatóságot és az információk olvashatóságát említik.
A válaszadók nagy többsége (87%) támogatja továbbá azokat a politikákat, amelyek biztosítják, hogy a digitálisan közölt termékspecifikus információk a valóságnak megfeleljenek és pontosak legyenek.
„A fogyasztók Európa-szerte egyértelmű hozzáadott értéket látnak abban, hogy a termékinformációkat digitális címkéken keresztül érhetik el – és pontosan ezt teszik ezrével minden egyes nap”– nyilatkozta Ulrich Adam, a spiritsEUROPE főigazgatója. „Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó uniós szabályok közelgő felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy szabályozzuk az e-címkék használatát az élelmiszer- és italkészítményeken. Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy ne szalassza el ezt az egyedülálló lehetőséget, és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletre irányuló készülő javaslatba foglaljon bele az e-címkékre vonatkozó rendelkezéseket.”
Tavaly a spiritsEUROPE a borágazattal közösen elindította az U-Label-t, egy e-címkézési kezdeményezést, amely lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy egy QR-kód segítségével hozzáférjenek az általuk vásárolt borokkal és szeszes italokkal kapcsolatos információkhoz.
„Politikai iránymutatásra és szabályokra van szükségünk ahhoz, hogy ezt az innovatív, előremutató megközelítést továbbfejlesszük, és biztosítsuk, hogy a digitális fogyasztói információk valósághűek, megbízhatóak és pontosak legyenek” – tette hozzá Adam.
Kapcsolódó cikkeink
A csokoládépiac nehézségei: drágulás, fenntarthatósági kihívások és új trendek
A csokoládé hosszú ideje az egyik legkedveltebb édesség, azonban a…
Tovább olvasom >Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >Elindult a vásárlók számára ingyenes qvik
A K&H Banknál is elindult a qvik, az azonnali átutalásra épülő,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >